Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Az egercsehi szén felfedezése

országút mellett láthatók. De miután a bocsi bányában igen szegény kőszénnyomokat és kőszenet fedeztek fel, amely nagyobb quantitást (mennyiség) és jó qualitást (minőség) nem ad ki, s csak kárral ásatható", — a próbálkozás abbamaradt.

2

7 Említésre érdemes, hogy Ughfalva Mikófalva határában van, s Mónosbélhez is közel fekszik.

2

8 Mónosbél határában — a ljelyi lakosok szeriint — a Bányaalján kerestek szenet az 1920-as években.

2

9 Megjegyzendő, hogy az Ughfalva környékén az országút mellett 1868-ban ismert szénkibúvás közvetlenül szomszédos Bánya-aljával. Ez az út másik oldalán terül el. (1. 1. ábra). A Bánya-alja közelében — a Turbács-völgyben — szintén folyt kutatás; a 13 m akna mélyén 2 m vastag szenet találtak.

3

0 Egerbocs helynevei között — Villó-lápai-bánya — egykori szénbánya meglétére utal.

3

1 Az egerbocsi—mónosbéli határon az első kutatásokat Keglevich Gyula gróf (Pétervására) kezdeményezte 1880—1890 között. 1890 után Hesszel Mihály vállalkozó kezdett kutatásokba és a Turbácsvölgy fenekén kb. 13 méteres kutatóaknát mélyített, ahol 2 m-es széntelepre bukkant. 1920 körül a Villó-völgyben Kossitzky főaknász és Hermann Gyula mikófalvi jegyző kezdett kutatásokat a völgy felső részén. 1923-ban a Mónosbéli Kőszénbánya Rt. vette át a szénterületet. Az üzem 1924 végéig működött.

3

2 Hevesaranyos határában — a Víg-völgyben — (Víg István völgy — „Vőgy Ésvány-vögy"

X

i) kibúvásból táróval bányásztak az 1900-as években, de szállítási nehézségek miatt felhagytak vele. Ugyanígy járt 1922-ben az Érseki Bánya és Ipar Rt. is.

3

4 A Hevesaranyos és Fedémes határán levő Víg-bánya aknáját 1944-ben még búvóhelyül használták.

3

5 Szentdomonkos határában — Bekölce felé a Simon-tó környékén — szénkibúváson szenet fejtettek 1920 körül. A kibúváshoz út vezetett; 1944-ben szintén búvóhelyül szolgált.

3

6 AZ EGERCSEHI SZÉN FELFEDEZÉSE A környéken — Bátor, Szarvaskő, Mónosbél, Hevesaranyos, Szentdomonkos stb. határaiban gyakori szénkibúvások nyomán — és Egercsehiben is a szénre irányul a figyelem. Itt — kb. 1870 táján — Beniczky György földbirtokos birtokán ugyancsak szabad szénkibúváseon szenet találnak. A szenet a Szúcs határában levő Mennyország-lápa vagy Egyház-lápa kibúvásain fedik fel.

3

7 A szén felfedezését a hagyomány így tartja számon: „...A favágók egyszer szalonnát sütöttek a hegyoldalban, és a tüzet, hogy ne terjedjen, körülrakták az ott talált fekete kövekkel. Egy kő füstölögni kezdett, és olyan büdös lett tőle a szalonna, hogy nem tudták 13