Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
lattal, ez a törvénytervezet ezekre a kérdésekre nem válaszol.. . Méltóztassék csak meggondolni, hogy a néptömegeknél milyen könynyen hat a jelszó, ha nem valami lehetőségről, hanem követelményről beszélünk nekik, amely elől kitérni nem lehet. Űgyhogy szándékosan, akarattal és helyes intenciáktól vezéreltetve mellőzzük ezt a tüzetes körülírást a javaslatban." 21 8 Már a törvényjavaslat is híven tükrözte a nagybirtok és nagytőke érdekeit a földreform kérdésében, illetve egyre világosabbá vált, hogy nem földreformról, hanem földreform-demagógiáról van szó. Természetesen vidéken nagy volt a nyugtalanság. Hogy ezt a kormány csillapítsa, egy kicsit elaltassa a földéhes lelkeket; 1920. október 1-én megjelentette az 1920; 29. t.c.-et a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről, és kishaszonbérletek alakításáról. 21 9 A megyei törvényhatóságok a rendelet végrehajtása ügyében azonban semmit sem tettek. 1921. március 21-én, az alispán továbbította azt a dörgedelmes levelet, amelyet Nagyatádi Szabótól kapott. 22 0 A már korábban sürgetett feladatot továbbítva írta az alispán: „.. .a rendelkezés gyors végrehajtása annyira fontos államérdeket képez, hogy annak halogatása vagy késedelmes keresztülvitele könnyen az állami életet veszélyeztető bonyodalmakra vezethet. .." „a már kiadott 3234ja. 1921. sz. rendeletben kiadott feladat sürgősen végrehajtandó." 22 1 Az alispán megtorló intézkedéseket helyez kilátásba. Ugyanakkor erélyesen felhívja a főszolgabírók figyelmét, hogy az aratók aratással legyenek ellátva. Ha ellátatlan csoportokat talál, fel kell deríteni az ellátatlanság okát és gondoskodni kell elhelyezésükről. Ezek a határozott intézkedések azt mutatják, hogy a bajok tornyosulnak, a falusi lakosság elégedetlensége egyre nő. Erre megvolt az okuk, hiszen közben megjelent az 1920: 36. t.c., a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről. Ez a rendelet — mint ahogyan már ezt korábban a nagybirtokosok beharangozták — csak minimális földvásárlásra, illetve földhaszonbérletre adott lehetőséget. Lényegében a törvény 600 négyszögöl házhely és belsőség, illetve 3 kh-nál nem nagyobb törpebirtok kialakítására adott lehetőséget, természetesen magas áron. Viszont igen nagy eredmény volt annak vállalása, hogy ha a földet vásárló paraszt nem tud fizetni, akkor az állam kártalanítja a földbirtokost. 22 2 Természetesen ezzel nem zárult le az ellenforradalmi rendszer földreform-ígérgetése, s a földreform demokratikus megvalósítása sem valósul meg, csak 1945-ben. A régi nagybirtok gazdasági életének visszaállítása és a földreform mellett nagyobb problémát okozott a lakosság élelemmel való ellátása és a parasztság szocialista megmozdulásainak letörése. A 85
