Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
gyenge gabonatermés és a spekuláció eluralkodása miatt kritikussá vált a lakosság élelmiszerekkel történő ellátása. 1919 őszén a kevés vetésterület, az alacsony terméshozam komoly zavarokat okozott. „A termelés őszi kalászosokból és árpából gyenge közepes, zabból közepes, a tengeri és a burgonya terméskilátásai csekélyek. Széna és egyéb szálas takarmány félék termése jó." 22 3 Ennek a kevés gabonának a learatását, behordását ugyan elvégezték, cséplése azonban — fűtő- és hajtóanyagok miatt — még október elején sem fejeződött be. „Heves megye gabonatermése olyan kevés, hogy még egyenletes elosztás esetén sem fedezné a gazdaságok és ellátatlanok házi és gazdasági szükségletét — hangsúlyozza a vármegyei gazdasági felügyelő beszámolójában —, annál kevésbé van a jelen körülmények között a közönség ellátva, amidőn a meglévő készletek sem oszthatók szét; és most a megszálló csapatok mindent elrekvirálnak, amihez hozzáférnek. Ily körülmények között a hatóság a szükséges vetőmagot sem tudta biztosítani sem a megyéből való rekvirálás útján, sem a földm. kormánytól való kieszközlés útján, minek következtében a f. év őszére kevés őszi vetés lesz végezhető," 22 4 Az 1920. évi terméskilátások is nagyon kedvezőtlenek voltak, nemcsak a vetőmaghiány miatt, hanem azért is, mert a meglevő vetőmag elvetése is gondot okozott a talaj száraz állapota és a kőszén és igásállatok hiánya miatt. A kilátástalan helyzet javítására az alispán 1920 januárjában szigorú rendszabályokat igyekezett foganatosítani. A tavaszbúza, rozs és zab vetőmag biztosítására vonatkozó rendelkezésében hangsúlyozta, hogy a megyében nagy területek vannak bevetetlenül. Sok gazdának hiányzott a vetőmagja, amelyről gondoskodni a közigazgatásnak kötelessége volt, mivel a kormány a vetőmagigényt elutasította. Az alispán a készleteket szigorú zár alá helyeztette, élelmezésre, takarmányozásra való felhasználását megtiltotta — csak vetésre lehetett felhasználni. Intézkedett a gabonafelesleg felkutatásáról, a tulajdonos vetőmagszükségletének megállapításáról. A fennmaradó részt nyilvántartásba kellett venni és azt be kellett gyűjteni, s érte 30 korona ártöbbletet állapított meg. De azt is megállapította, hogy melyik járásból hány q vetőmagot kell begyűjteni: Egri járásból: 1 500 q Gyöngyösi járásból: 1 500 q Hatvani járásból: 1 000 q Hevesi járásból: 1 000 q Pétervásári járásból: 500 q összesen: 5 500 q 22 5 86
