Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április

hadügyiminiszter megbízásából 1919. szeptember 6—14. tartó szemle­útján több Heves megyei települést is meglátogatott, többek között Hatvant, Pétervásárát, Egert is. 26 1 Általában azt tapasztalta, hogy a nyugalom csak látszólagos, igazában nyugtalanság, bizalmatlanság, tartózkodó viselkedés van a községek utcáin, terein. Panaszok és türelmetlenségek a forgalom nehézsége, áruhiány, nehéz megélhetés miatt gyakoriak. A megyei törvényhatóság olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek elsősorban a szegény néprétegre hárították a válságos gaz­dasági és pénzügyi gondok ódiumát. Félve azonban az egyre növekvő elégedetlenségtől, elhatározták, hogy a munkanélküliség enyhítésére közmunkákat szerveznek. A megyei közigazgatási vezetőket a keres­kedelmi miniszter 74 792/3. 1919. számú rendelete is kötelezte. A kijelölt közmunkák útjavítási, hídépítési és javítási, árkok, átereszek tisztogatási, erdő-, szénkitermelési és vízi munkálatok voltak, valamint különböző magasépítési munkák. 26 2 A törvényható­sági bizottság a tisztviselők sorsa fölött féltve őröködött. Egymás után születtek olyan törvényhatósági bizottsági határozatok, amelyek a tisztviselők, törvényhatósági alkalmazottak drágasági segélyét, úti­átalányát, különdíjak felemelését és egyéb juttatásokat biztosított. 1920 jban maga a kormánybiztos főispán kezdeményezte a törvény­hatósági bizottságnak, hogy létesítsenek jóléti alapot a tisztviselők anyagi helyzetének javítására kataszteri holdanként 5 kg búza díj­talan beszolgáltatásával. 26 3 A határozatot a közgyűlés készséggel jóváhagyta. A megye urai jól tudták, hogy hatalmuk kialakítása, megszilárdítása jelentős mér­tékben a közigazgatási tisztviselőkön múlik, hiszen érezték, látták, tudták, hogy a gazdasági helyzet egyre romlik, a pénz veszíti vásárló értékét. Már 1921-ben a milliók csak filléreket értek, a közszükség­leti cikkek ára percről percre emelkedett, a tisztviselők viszont a piacról éltek, amely az üzletekkel együtt eléggé üres volt, mivel a pénz értéktelenedésével párhuzamosan a közszükségleti cikkek jelen­tős része eltűnt a szabadforgalomból. Környezeti viszonyok A lakosság szociális helyzetét nagy mértékben rontották az egy­re roszabbodó lakásviszonyok. A válságos termelési viszonyok nem tették lehetővé új lakások építését, sőt, a meglevők állagmegóvása, felújítása is évről évre elmaradt. A lakosság nagy szegénysége miatt a falusi lakások jelentős része kőalap nélküli, szigeteletlen, sár- vagy vályogépületek, agyagpadlóval, apró ablakokkal. 98

Next

/
Thumbnails
Contents