Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
A Tanácsköztársaság ideje alatt a piaci viszonyoknak és a proletárthatalom életszínvonal-politikájának megfelelően alakították ki a munkabéreket. Az ellenforradalom hatalomra kerülése után az alispán azonban elsők között tett intézkedést a munkabérek módosítására. Az alispáni határozat többek között hangsúlyozta, hogy az 1919. év III. negyedére vonatkozó terményjáradék kiadását a korábban kötött kollektív szerződés szerint kell eszközölni. Lehetőséget biztosít azonban arra, hogy ha természetben nem tudják kiadni, akkor az első negyedévi járandóság adandó ki, a különbözetet pénzben fizethetik ki az 1918. évi maximált áron, vagyis a búza q-ként 75 K, az árpa és zab 62 K. 2r> 7 Készpénzfizetéseknél az 1919. évi január 1-i megálapodást követik. Ugyancsak ez a megállapodás maradt érvényben a tehéntartást illetően is, valamint a terményföld járandóság, a cselédbér megállapítása terén is. Az aratórész kiadását, illetve megállapítását a kollektív szerződés előtti helyzetnek megfelelően állapítja meg. 258 A Friedrich-kormány azonban a kollektív szerződéseket év végéig érvényesnek mondta ki. Emiatt a földbirtokosok felháborodtak és erősen tiltakoztak. 25 9 A napszámbérek megállapítását az alispán a mezőgazdasági bizottságok útján, a mezőgazdasági felügyelővel egyeztetett formában a főszolgabírákra és polgármesterekre bízta, akik az 1919. augusztusi állapotokhoz viszonyítva 20—30 százalékkal csökkentették. 1919. október 2-án azonban az alispán maga adott ki rendelkezést a napszámbérek megállapítására, amelyben a szüreti munkabéreket a következőképpen állapította meg: 1. Szedő napszám 14 éven alul: 6 korona, 2. Szedő napszám 14 éven felül: 10 korona, 3. Puttonyos asszony, vagy 14 éven felüli gyermek: 12 korona, 4. Puttonyos ember: 14 korona. 26 0 Ez azt jelentette, hogy egy napi napszámért 1—3 kg lisztet, vagy egy liter petróleumot vásárolhatott a napszámos. Természetesen rögzített árakról szó sem lehetett, hiszen a pénz rohamos romlása miatt egy napi napszámbérből egyre kevesebb élelmiszert vagy közszükségleti cikket lehetett vásárolni. így a munkás és a szegényparaszti réteg egyre válságosabb helyzetbe került. Az élelmezésük nap mint nap kilátástalanabb volt. Az elmondottakon túl nyugtalanította a dolgozó rétegeket az, hogy bármilyen panaszlt, kérést, bérikövetelést a kommunisták felbújtásaként fogták fel az ellenforradalmárok. Nagy Pál altábornagy, a 97
