Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április

pénzügyi alapokat és az építési anyagok mellett a kivitelezőket. A tárgyalt időszakban Heves megye 804,273 km úthálózattal rendelkezett, ebből 791,506 km állt törvényhatósági kezelésben, 12,767 km, vagyis az összes úthálózat 1,58 százaléka idegen kezelésű volt. Az úthálózat kiépítésének gyorsabbá válása különösen a századforduló idejére tehető. 1890^ben még 334 km kiépített úttal rendelkezett Heves megye, 1914-ben pedig már 543 km-re emelkedett, vagyis 209 km-rel több volt a bázisévhez viszonyítva. A háború alatt nem gyarapodott, csak az 1920—21. évben, 111 km-rel. így 1922 elején a főispán arról ad számot, a közigazgatási bizottsági ülésen, hogy Heves megyében 608,194 km kiépített úthálózat van, vagyis a törvényhatóság kezelésében levő útihálózat 82,

189 százaléka kiépített, s csak 17,31 százaléka kiépítetlen. A törvényhatósági út — a fenntartók szempontjából — a következőképpen oszlott meg: Törvényhatósági közút 576,194 fem Ebből: — 'kiépített 556,982 km — -kiépítetlen 19,212 km Községi közlekedési közút: 183,442 km Ebből: — kiépített 91,737 km — kiépítetlen 91,705 km községi bekötő közút: 31,870 km Ebből: — kiiépített 5,800 km — kiépítetlen 26,070 km

28

3 Szembeötlően hatalmas lemaradás tapasztalható a községi bekötőutak kiépítése tekintetében, ami a községek szegényes gazdasági helyzetét is mutatja. A rendelkezésükre álló pénzeszközök felemésztődtek az egyéb kommunális feladatok fejlesztésére és fenntartására, s így a bekötőutak kiépítése háttérbe szorult. Az 1890. évi I. t.c. 22. §-a alapján a megyei törvényhatóság tartja fenn a közutakat, egy részét az útalap, más részét pedig a vámalap terhére. 1. Az útalap terhére: i— kiépített 456,473 km — kiépítetlen 136,275 km összesen: 592,748 km 90