Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
Sokkal mélyebbek voltak azonban a társadalmi, politikai, gazdasági bajok, mintsem hogy másfél év alatt stabilizálni tudják a helyzetet. A mezőgazdasági termelésben és a lakosság közélelmezésében, közszükségleti cikkekel való ellátásában alig mutatható ki némi javulás a tárgyalt időszakban. A közlekedési viszonyok helyreállítására tett intézkedések A gazdasági, politikai élet vérkeringésének alapja a közlekedés. Az utak, hidak állapota, korszerűsége döntően befolyásolja a szállítás olcsóságát és gyorsaságát. Az ötéves háború alatt a vármegye közútjai teljesen tönkrementek, sőt egyes helyeken a kavicsolt út alapépítménye is elpusztult. A románok a tiszafüredi vashíd három ívét felrobbantották, a vele párhuzamos bocskorosi hidat teljesen felégették, egy kompot elsüllyesztettek. Az öt év alatt okozott károk olyan méretűek voltak, hogy az államépítészeti hivatal főnöke is kénytelen volt a következőképpen nyilatkozni: „Nem látom olyan rózsásnak a jövőt, hogy reményem lehessen arra, hogy pár éven belül is oly állapotba juttathassuk közutainkat, mint amilyenek voltak." 23 5 A világháború után elsőnek a megyei direktórium fogott hozzá az utak, hidak újjáépítéséhez a következő útszakaszokon: — eger—debreceni út, 19—42 km; — besenyőtelek—kiskörei út, 0—12 km; — dormánd—hevesi; — apc—rózsaszentmártoni; — eger—gömöri; — egerbakta—párád—egerszóláti útszakaszon. Kijavították, illetve újjáépítették: — a füzesabonyi Laskó-hidat; — eger—gömöri út 22—39 km szakaszon levő fahidakat; — eger—tornaaljai állami úton a 46. sz. hidat. A felsorolt út—híd újjáépítéseket a forradalmi pénztárból fedezték, s így most az államépítészeti hivatal főnöke afelett örvendezik, hogy a vármegyei útalapot nem kellett igénybe venni. 23 6 A Tanácsköztársaság leverése után a törvényhatóság is megkezdte az utak és hidak rendbehozását. Már az első hónapokban megindult a tiszafüredi vashíd újjáépítése, amely 1921 februárban fejeződött be. Addig két komppal bonyolították le az átkelést, amelyért egy jármű után 30 K-t, egy gyalogos és egy hajtott állat után 5—5 K-t kellett fizetni. 23 7 A közlekedési viszonyok megteremtése azonban sok tennivalót igényelt. Mindenekelőtt biztosítani kellett a személyi feltételeket, 89
