Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április

niszter: Mayer János földműves."

1^ Igaz, hogy tárca nélküli miniszter lett, de ott volt, és igyekezett ezt meghálálni. A Huszár-kormányban földművelésügyi államtitkár volt, majd 1921-ben közélelmezési, később földművelésügyi miniszter. Ezt a tárcát a Bethlen-kormány lemondásáig töltötte be. Mayer János tudatában volt annak, hogy a Károlyi-kormányban történő szereplése miatt a földbirtokosok csak kényszerűségből tűrik meg. Ezért igyekezett bizonyítani azt, hogy semmiféle radikalizmusnak nem volt híve. A Heves megyei Kisgazda című újság 1920. évi 5. számában a Buza Barna féle földreform-politikát megtagadja, hangsúlyozva: „ . . . a Buza Barna féle földreform nem a mi földreform-politikai programunkat képezte és azzal mi magunkat nem is azonosítjuk."

149 Ez a nyilatkozat azt jelentette, hogy egy évvel azelőtt, 1919-ben vagy meggyőződése ellenére cselekedett, vagy „belátta" akkori meggyőződésének téves voltát. A földbirtok-politikát igyekezett úgy irányítani, hogy annak eredményeként a földéhes parasztok szemét elhomályosítsa, s földbirtokosok sérelmét elkerülje. „Megoldjuk a földbirtok-politikát úgy — írja cikkében —' hogy abból senkinek sérelme nem lesz, az országnak pedig előnyére válik. . .. földet csak olyanoknak adjunk, akik azt meg akarják és meg is tudják művelni, nehogy az elaprózott földbirtokok folytonos adásvétel útján gazdát cseréljenek."

15

0 A nagybirtokok megtartása — de némi csökkentése — mellett a módosabb, tehetősebb gazdáknak akart lényegében földbirtok-gyarapítást ldbetővé tenni. A megfontolva haladó földreformer Mayer a földhaszonbérlet szorgalmazójaként lépett fel, hogy csökkentse az alulról és felülről áramló elégedetlenséget. A Heves megyei földbirtokosok azonban bizalmatlanul nézték, nem értették meg Mayer gondolkodását, tevékenységét és lépten-nyomon szemére hányták a Károlyi-kormányban való szereplését. Az Egri Népújság emlékeztette Mayert, hogy „Kápolnán még ma is áll az a szégyendomb"

15

1 amelyet a Károlyi Mihály féle földosztás megkezdésének tiszteletére hordtak össze. Fokozta Mayer iránti gyűlöletüket az a tény is, hogy egy olyan pártnak volt vezéralakja, amely nem volt hajlandó koalícióra lépni az 1920. évi választáskor. Sőt, akkor már a két párt között éles ellentét alakult ki. A katolikus Egri Népújság óriási hanggal, pátosszal agitált a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) programja mellett, de a Kisgazdapárt alig jutott szóhoz a megyében a 6 választókerületben 15 képviselőjelölt közül 5 KNEP, 10 pedig kisgazdapárti jelölt volt.

15

2 69