Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április

cionalista, soviniszta és irredenta eszmei áramlatnak, amelynek nyomait még bizonyos mértékig ma is érezzük a Duna menti népek egymáshoz való viszonyában. Az irredentizmus mélyítésére használták fel azt a feliratot is, amelyet a Bocskay István fejedelem koronájának a visszakövetelése tárgyában küldtek fel a miniszterelnökhöz. Ez az igény különben jogosult volt: a Bocskay-koronát Bécsből a felosztott közös Habsburg-vagyonból kérték vissza. „Ha régi nagyságunk emléke lángoló példaként nem áll előttünk, hogyan hitetjük el, hogy lehet még hatalmas, nagy és boldog a magyar,"

11

5 — hangzott a felirat. Igyekezett Heves megye Magyarország ellenforradalmi koncertjében az őt megillető helyet elfoglalni. Minden olyan egyesületnek igyekezett tagjaként szerepelni, amelyben a nagytőkések és nagybirtokosok rendszerét látta erősödni. Testületileg vallotta magát tagnak a törvényhatósági bizottság a Magyar Adriai Egyesületben,

110 a Magyar Nemzeti Szövetségben,

11

7 a Magyar Gazdaszövetségben,

118 a Magyar Királyság Pártjában.

11

9 Mindezeknél az egyesületeknél bátran vállalták a tagsági díj fizetését is, azonban a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület céljára kért támogatást már megtagadta a törvényhatósági bizottság.

12

0 Ugyancsak elhárította a Horthy Miklósnak felajánlandó vitézi telkeknek, mint nemzeti ajándéknak a megszavazását, arra való hivatkozással, hogy az: „összes alapjait hadikölcsönbe jegyezte, úgy nincs lehetőség készpénz hiányában földet vásárolni és vitézi teleknek felajánlani".

12

1 A Heves megyei földbirtokosok igyekeztek távol tartani magukat a földbirtok feldarabolásától. Az elmondottak alapján azt állapíthatjuk meg, hogy Heves vármegye törvényhatósági bizottsága politikájában a nagytőkés és nagybirtokos érdekeket képviselte elsősorban, s eszközként a szegedi gondolat teóriáit használta fel. E politikának hűséges zászlóvivői voltak a földbirtokosokon, katonatiszteken és tisztviselőkön kívül az egyház magasabb vezetői, akik Heves megyében nem kis létszámmal és nem kis befolyással bírtak. Jelentős tényező volt a törvényhatósági bizottság politikájának érvényesítése szempontjából azonban a közigazgatási ügyvitel is, hiszen a közigazgatási apparátus az uralkodó osztály fő támasza végezte, s munkastílusa rányomta bélyegét a kizsákmányolók és kizsákmányoltak közötti ellentét alakulására. A kormányszervek ezért is fordítottak jelentős figyelmet a tisztviselők magatartására, munkavégzésük gyorsaságára és milyenségére. A Tanácsköztársaság leverése után igen sok probléma vetődött fel a lakosság körében. Ez jelentős mértékben növelte az ügyforgalmat. 59