Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
Érzékeltetésként emeljük ki, hogy 1918. október 1-től 1919. november 30-ig, 81 483 db (1 hóra esik: 6269 db), 1919. dec. 1-től 1920. márc. 31-ig 67 268 db (1 hóra esik: 16 817 db), 1920. ápr. 1-től 1920. jún. 30-ig 158 177 (1 hóra esik: 52 625 db) ügyirat érkezett a megye összes közigazgatási hivatalaihoz. Ebből még hiányzik a megyei alapok ügyforgalma, mivel az erről szóló jelentés a jelölt időben nem érkezett be egy esetben sem. 1920. április 1-től június 30-ig terjedő időszakban, több mint 50 százalékkal növekedett az érkezett ügyiratok száma. 12 2 Ezzel a néhány adattal az ügyintézőknek a lakossággal való kapcsolatát, másrészt az adminisztráció felszökkenését szerettük volna érzékeltetni. Az ügyintézés menetét negyedévenként a vármegyei számonkérőszék ellenőrizte, adatait összesítette és a főispán elnöklete alatt tárgyalta meg. A főispán minden esetben a belügyminiszterhez továbbította, másrészt a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztette. Az ügyintézést nehezítette az ügyiratforgalom növekedése, s emiatt egyre több lett az elintézetlen ügyiratok száma: 1919. november 30-án összesen: 1636 db 1920.március 30-án összesen: 547Í3 db 1920. június 30-án összesen: 7709 db 12 3 Az ügyiratforgalom vonatkozásában a legnagyobb növekedés az árvaszéknél volt, ahol a bemutatott időszakban több mint 100 százalékkal nőtt. Ez lényegében a háborús hátteret is tükrözi, mivel a háború alatt felszökött az árvaságra jutottak száma. A hátralék növekedése miatt a főispán rendeletet bocsátott ki, amelyben leírta, hogy a rendeleteknek csak nagy késedelemmel tettek eleget. A határidő pontos betartására az alispán hívta fel a figyelmet, fenyegetőzve, hogy aki egyszeri figyelmeztetés után késik, azt a főispán felelősségre vonja. 12 4 Hiába fenyegetőzött azonban a főispán, mert a tisztviselők munkaintenzitását az ügyiratforgalom gyarapodása, a pénzromlás, a létszámcsökkenésről szóló hírek stb. mind negatíve befolyásolták. Az új rezsimhez igazodva, rendezni kellett a személyi kérdéseket a közigazgatási tisztviselők körében és a testületekben egyaránt. 2. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG OSZTÁLYTARTALMA A törvényhatósági önkormányzat osztálytartalmát legvilágosabban azok az intézkedések és realizálásaik mutatták be, amelyek az önkormányzattal járó jogokat gyakorló testület, a törvényhatósági bizottsáa összetételét szabályozták. 60
