Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
mert másképp senki sem tudta volna meg; keresztényi mivoltukat, pedig vandál és barbár tetteikkel bizonyították. Ök tartották magukat a nemzet reménységének! A 25 éves uralmuk alatt azonban a teljes pusztulás szélére vitték az országot, a magyar népet. A közigazgatás megszervezése A Heves vármegyei törvényhatóság első tisztviselője még Egernek a román intervenciós csapatok által történt megszállása előtt hivatalba lépett. Első ténykedése az volt, hogy megszervezte a románok fogadására a küldöttséget, s jóindulatra bírja a román parancsnokot. A hódolat eredménnyel járt, a régi törvényhatósági tisztviselők megkezdhették a restaurációt. Első körrendeletét a román parancsnokság utasítására hivatkozva teszi meg. „A megszálló román hadsereg parancsnoksága elrendelte — hangzik az alispáni körrendelet —, hogy minden hivatalban az 1919. november 1-i állapot visszaállítandó... Az összes munkástanácsok működése megszűnt. . . A vármegyei közigazgatás vezetését ismét az alispán, illetve helyettese vette át. . . Hasonlóképpen a járásokban a volt főszolgabírók, községekben a volt elöljáróságok visszahelyeztetnek... A rend és nyugalom biztosítása végett a régi csendőrőrsök visszaállítása iránt már külön intézkedtem... az összes fegyverek a csendőrséghez haladéktalanul beszolgáltassanak." 9 0 Amikor ezt a körrendeletet megszövegezték, már a Friedrichkormány 3886/1919. ME. rendelete a törvényes közigazgatásról is megjelent, mégis az alispán nem a kormány, hanem a román parancsnokság rendeletére hivatkozik. Lényegében egy tőről fakad a két rendelkezés, mert a kormányrendeletnek is és az alispáni körrendeletnek is a román hadsereg a támasza. Hiszen, mint láttuk, ezt az intézkedést foganatosította Teutu román parancsnok már 1919. május 1-én Tiszafüreden is, és ezt szorgalmazta a román parancsnokság a kormánynál és Egerben egyaránt, a Tanácsköztársaság bukása után. A magyar ellenforradalmárok szívesen fogadták az 1918. október 31. előtti állapotok szentesítését, hiszen a nagytőke és nagybirtok érdekeinek legjobban ez felelt meg. Az alispán a csendőrség visszaállítására 1919. augusztus 7-én adta ki a rendelkezést. Általában ezt követően alakultak meg a csendőrőrsök, de előfordult, hogy ezt megelőzően is megszervezték. Pl. Erdőtelken augusztus 4-én; Egerben augusztus 10-én; Poroszlón augusztus 11-én; Pélyen augusztus 12-én; Abasáron augusztus 13-án; Tiszanánán augusztus 14-én. 9 1 50
