Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
Ismeretes, hogy a régi államszervezet és jogrendszer visszaállítása a jogfolytonosság ideológiája alapján történt. Ez az ideológia a forradalmak által létesített államforma és jogrendszer törvényességét tagadta: „A jogfolytonosság teóriája az évezredes történeti magyar alkotmányra hivatkozva, törvénytelennek minősítette a régi intézményeket félretevő, s a régi politikai és jogi alapelveket újakkal felváltó forradalmi jogalkotást, ezzel szemben az ellenforradalom jogosságát, alkotmányos jellegét igazolta." 9 2 Lényegében a jogfolytonosság elvének hangoztatásával az volt a cél, hogy a népi tömegek tartsák tiszteletben az ellenforradalmi rendszer által alkotott törvényeket és ne csináljanak forradalmat. Ennek alapján a tőkések és földbirtokosok állama, a jog biztos alapokon álljon, a kizsákmányoló rendszerük zavartalanul működjék. Ennek tudható be, hogy a román parancsnokságnak az 1918. október 31-i állapotok visszaállítására vonatkozó intézíkedését szívesen fogadták és ez mindenben találkozott a magyar uralkodó osztály igényeivel. A belügyminisztérium a 72.797/1919. III. BM. számú utasításában éppen a jogrend helyreállítására vonatkozóan intézkedett. 9 3 Óva intette a tisztviselőket minden túlkapástól, természetesen nem alaptalanul. Heves megye ellenforradalmi vezérkara jól tudta, hogy a régi rend visszaállításának sikere és maradandósága nemcsak a terrorcselekményeken múlik, hanem a közigazgatási mechanizmuson is. Alapvető feladat volt 1919-Jben is, hogy a közigazgatás személyi feltételeit és a közigazgatás — legalább látszólagos — jogi alapjait biztosítsák. A Tanácsköztársaság után még az uralkodó osztály, az ellenforradalmárok körében is elterjedt a bizalmatlanság. A kormány a megyékben sem bízott. Némi alapja volt is ennek a bizalmatlanságának, mert a hatalom megszerzéséért folyó harc szembeállította egymással az uralkodó osztály tagjait. Bár Heves vármegye elismerte a Friedrich-kormányt, akadtak azonban olyan megyék, amelyek már az idejétmúlt jog visszaállítását követelték. Baranya megye pl. Heves vármegye törvényhatósági bizottságához küldött átiratában kérte, hogy támogassa azt az indítványt, „.. .minthogy a kormány felelősségre vonásának lehetősége az alkotmányos rend elengedhetetlen alkateleme, tehát módot kell keresni arra, hogy ezen fontos alkotmánybiztosíték az országgyűlés együttnemlétében is érvényesülhessen. E célra testületet kell szervezni, amely a magyar kormány tényleges hatósága alatt álló vármegyék két-két követéből alakulna és arra volna hivatva, hogy a kormány tevékenységét állandóan ellenőrizze." Heves vármegye törvényhatósági bizottsága Baranya vármegyének ezt a javaslatát azonban nem tette magáévá, mert az 51
