Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre
állami szakhatóságok és más szakigazgatási szervek által végzett közigazgatást — tehát az önkormányzati dekoncentrált szervek összehangolt együttműködését — biztosítsa. A közigazgatási bizottság elnöke a főispán volt, helyettese az alispán. Húsz tagja volt, 10 tisztviselő és 10 választott. A tisztviselők állami és önkormányzati tisztviselők voltak. Állami: a pénzügyigazgató, az államépítészeti hivatal főnöke, a tanfelügyelő, a királyi ügyész, a gazdasági felügyelőség vezetője és a vármegyei tisztifőorvos; önkormányzati: az alispán, a főjegyző, az árvaszék elnöke és a vármegyei tisztifőügyész. A 10 választott tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése saját tagjai közül titkosan, két évre választotta. A választott tagok fele minden évben kilépett, és helyükre újra választottak. A közigazgatási bizottság havonként legalább egy ülést tartott. Hatáskörében részben teljes ülésen, részben albizottsági ülésen járt el. Az idő előrehaladtával a teljes ülés egyre inkább háttérbe szorult, s előtérbe került az albizottsági ülés. A teljes ülésen általában, az albizottsági ülésen speciális ügyeket tárgyaltak. így az igazgatás specializálódásának folyamatával párhuzamosan került előtérbe az albizottság tevékenysége. Az albizottság semmivel sem volt kevesebb, mint a teljes ülés, mutatja ezt az is, hogy az albizottság elnöke is maga a főispán volt. A törvény a bizottság hatáskörét a következőkben jelölte meg: a) intézkedik mindazon közigazgatási ügyekben, melyeket ezen és más törvény hozzáutasít; b) fegyelmi hatóságot gyakorol az ezen vagy más törvényben kijelölt esetekben; c) határoz azon fellebbezési ügyekben, amelyek ezen törvény vagy más törvény által hatáskörébe utaltatnak. 4 8 Már az eddig elmondottakból is kiderül, hogy a közigazgatási bizottság nem törvényhatósági szerv, hanem önálló — állami és törvényhatósági közegekből szervezett hatóság. Szervezete és hatásköre az idők folyamán részletekben többször, jelentékeny mértékben pedig főleg az 1929. XXX. t.c.-kel és az annak felhatalmazása alapján (58. §.) kiadott 7890/1930. M. E. sz. rendelettel módosult. 49 E törvénnyel jelentősen csökkentették a közigazgatási bizottság hatáskörét. Pl. a teljes ülésnek az elsőfokú érdemleges intézkedési, határozathozatali joga, valamint a fellebbviteli, vagyis másodfokú hatásköre megszűnt. Ezt a feladatot az alispánra ruházta át a törvény. A közigazgatási bizottság módosult hatáskörét a következőképp sommázhatjuk: az egyes igazgatási ágazatokról szóló jelentések meghallgatása, az összhang, az akadálytalan működés érdekében szükséges határozatok meghozatala; általános felügyelet és ellenőrzés; 33
