Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre
tatva van, a végrehajtás viszont nem tűrhet halasztást. Ilyenkor: „a minisztérium felhatalmazhatja a főispánt, hogy a végrehajtást biztosítsa és e végből a vármegyének mindazon tisztviselőivel és közegeivel, akikre szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék. Ezek a főispánnak a végrehajtásra vonatkozó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesíteni kötelesek és emiatt a vármegye által felelősségre nem vonhatók, viszont az engedelmesség megtagadása esetén őket a főispán felfüggesztheti és vizsgálat alá vonhatja. Ezt nevezik a főispán kivételes hatalmának." 3 8 A főispánnak mind a rendes, mind a kivételes hatalma olyan féken tartó eszköz a kormány kezében, amely bármely pillanatban alkalmas az önkormányzat sajátos, a kormány intézkedéseivel ellentétes cselekvések megakadályozására. A főispán rendes közigazgatási hatásköre a kinevezéseket illetően a következőkre terjedt ki: a) kinevezte a közigazgatási gyakornokokat, a levéltárosokat és a vármegyei kezelőszemélyzetet; 3 9 fo) kinevezte a fogalmazói állásokra a tiszteletbeli tisztviselőket, amely kinevezés hatálya a törvényhatósági bizottság legközelebbi megújításáig tart; 4 0 c) a vármegyei tisztviselők ellen — a főtisztviselők kivételével — elrendelhette a fegyelmi eljárást és azokat felfüggeszthette; 4 1 d) a felfüggesztett tisztviselők állásaira — az alispán kivételével —, valamint az időközben megüresedett állásokra helyettest jelölhetett ki; 4 2 e) a szolgabírákat a járásokra beosztotta, őket áthelyezhette és az aljegyzőkkel felcserélhette; 4 3 f) meghívta a kijelölő választmány három tagját. 4 4 A felsorolt hatáskörökön túl, jelentős felügyeleti és ellenőrzési jogkört kapott a főispán. Ebben a jogkörében rendeleteket bocsáthatott ki az alispánhoz, amelyek azonban belső szolgálati utasításoknak voltak tekintendők. Igen jelentős felügyeleti jogköre volt a főispánnak az, hogy a vármegye területén előforduló állami kinevezés vagy előléptetés alkalmával javaslatot tehetett, sőt a fontosabb állások betöltésénél a miniszter köteles volt véleményét meghallgatni. Jogában állt bármikor betekinteni a törvényhatóság ügyvitelébe. Megvizsgálhatta a központi és kültisztviselők hivatalos eljárását és ügykezelését, megtekinthette a hozzájuk érkezett rendeleteket, beadványokat, a vármegye községeiben, városaiban hivatalvizsgálatot tarthatott és a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket tehetett. 29