Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

önálló vámterület, a nemzeti hadsereg, a magyar nemzeti bank meg­teremtésének követelését. Ezek az ellenzékivé vált rétegek a tör­vényhatósági bizottságokban jelentős számban képviseltették magu­kat, a helyi politikára nagy befolyással voltak, így a kormány számára a törvényhatóságok korlátozása, erős centralizációjuk döntő fontos­ságú kérdés volt. De siettette ezt a kormány reakciós nemzetiségi politikája is. Az első világháborúval ezek a tényezők jórészt elveszítették ugyan jelentőségüket, de így harmadik tényező lépett a helyükbe. Az első világháború végével a kapitalizmus világrendszere a Szov­jetunió megalakulásával súlyos csapást szenvedett. Másrészt a Ta­nácsköztársaság megmutatta a magyar uralkodó osztálynak a dol­gozó nép erejét és törekvéseit. A két világháború között a feltar­tóztathatatlan gazdasági válság, a tömegek növekvő nyomora, a munkásmozgalom erősödése, az új imperialista világháborúra való felkészülés szükségessé tették az uralkodó osztály számára az állam centralizációját. Ennek az útnak végén — 1938—1945 — világosan megmutatkoztak az uralkodó osztály igényeinek immár egyedül meg­felelő, teljesen központosított, az önkormányzatokat elsorvasztó bü­rokratikus közigazgatásnak körvonalai. így aztán a polgárosodott vármegye a burzsoáziával együtt- egyre jobban reakcióssá vált. A törvényhatósági önkormányzat intézményes és személyes kor­látozásának befolyásolásában nagy szerepe volt a főispáni állás megszervezésének. „A vármegyék és a törvényhatósági joggal bíró városok élén a főispán áll, kit a belügyminiszter előterjesztésére a király nevez ki és ment fel." 3 6 „A főispáni állásra nincs képesítés me gállapítva. Elnyerésének feltétele a kormány bizalma. Bármikor felmenthető, ezért fegyelmi eljárásnak sincs helye. A főispán politikai tisztviselő, mint a miniszterek és a politikai államtitkárok. A főispán közvetle­nül a belügyminiszternek van alárendelve. Esküt a törvényhatósági bizottság közgyűlésén tesz." 3 1 A főispán a törvényhatóságban a kormány képviselője. Jog­állása részben magán viseli a történeti fejlődés nyomait. A főis­pán korábban a királynak és a nemesi vármegyének közös képvi­selője volt. Eredetileg az uralkodót képviselte a vármegyében, illet­ve a vármegyét a királyi tanácsban, a kiegyezés után a kormányt a helyi hatalomban, a törvényhatóságban. A főispán hatásköre kisebb részben a közigazgatás, nagyobb részben az ellenőrzés és a felügyelet. Közigazgatási hatásköre két részre osztható: rendesre és kivételesre. A főispán kivételes hatal­mat akkor gyakorol, ha az alispán a törvényt vagy a miniszteri ren­deletet vonakodik végrehajtani, vagy a végrehajtásban akadályoz­28

Next

/
Thumbnails
Contents