Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
hogy: . .a forradalmak következtében minden rosszra könnyen hajló népet sztrájkokba kergette a járás területén". 58 1 Heves megye azok közé a megyék közé tartozott, ahol jó talata) vidékek... közé sorolták, ahol az ellenzéki agitáció folyik, s ahol karhatalom is szükséges". 58 2 1924-ben a füzesabonyi földmunkás szakszervezeti csoport hallatta hangját, amikor kérte az SZDP vezetőségét, hogy „segítse őket földhöz jutni, adjon részletes ismertetést a földigénylés módjáról" 583 Heves megye azok közé a megyék közé tartozott, ahol jól talaja volt a szocialista eszméknek, működtek a szocialista szervezetek mind a munkások, mind a földmunkások körében. Heves megyére különösen a salgótarjáni bányászok mozgalmai, eszméi voltak nagy hatással, ezért volt a megye nyugati részében, Gyöngyös központtal élénkebb a szocialista mozgalom. Eger, mint a papság fő fészke — nem volt alkalmas a szocialista eszmék terjesztésére, munkásmegmozdulások szervezésére, pedig, mint megyeszékhelynek, jelentős szervező, irányító feladata is lett volna. így a mozgalmi irányítóközpontok áttevődtek más városba, illetve községbe, a munkások mozgalmának központja Gyöngyös lett, az agrárszocialistáké pedig Tiszafüred. A munkásosztály és a szegényparasztság helyzetének, életkörülményeinek romlásával párhuzamosan, az 1920-as évek második felében a munkás és parasztmegmozdulások is erősebbek és gyakoribbak voltak Heves megyében is. Különösen jelentős lökést adott az MSZMP megalakulása. A párt befolyása gyors ütemben nőtt. A szegényparasztság mozgolódása 1926—27-ben erősen fokozódott. Az MSZMP politikája jelentős támogatókra talált Heves megyében is. Már az 1926-os parlamenti választáskor az MSZMP közreműködésével, segítségével indult Kolacsovszky Lajos a pétervásári kerületben. Noha nem kapta meg a szavazattöbbségét, már maga a fellépés is jelentős demonstráció volt a munkáspárt mellett. 58 4 Az MSZMP Hatvanban is megpróbált szervezkedni, 1927 januárjában. A szervezkedést Juhász József irányította, akire a hatvani csendőrség lecsapott és engedély nélküli röpiratterjesztésére 35 napi elzárásra és 80 pengő pénzbírságra ítélte, az elzárás kitöltése után pedig a királyi ügyésznek adta át a terhére rótt államellenes összeesküvés miatt. 58 5 A munkásosztály legjobbjait azonban rendőrségi terrorral nem lehetett megfélemlíteni. 1927-ben a belügyminiszter egy aratósztrájkra számítva, június 27-én körlevélben értesítette az alispánokat és a rendőrkapitányokat a munkásmozgalom helyzetéről, a nyári sztrájkmozgalom előkészületeiről. A jelentés az alábbiakat tartalmazta: „Az MSZMP Tiszafüred és tájékán kubikosokat bízott meg a 206
