Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
szervezéssel, s amint bizalmas híradásunk közli, ez a mozgalom elég mély gyökereket vert, sőt elért délen Kenderesig, ahol a Kormányzó úr.. . birtoka participálni fog az esetleges kellemetlenségekben." 58 0 Tiszafüred tehát az MSZMP vidéki szervezetének egyik gócpontja volt, amely Kelet-Magyarország jelentős részében látta el az agrárszocialista mozgalom irányítását. És valóban nagy aratósztrájkra készítették fel a falvak agrárszocialistáit. Természetesen a belügyminiszter felhívására az alispánok igyekeztek sürgős intézkedéseket foganatosítani. Erről az intézkedésről Heves megye alispánja a következő válaszban igyekezett megnyugtató tájékoztatást adni: „A munkásmozgalmakat úgy én, mint a község elöljáróságai és a csendőrőrsök élénk figyelemmel kísérik, remélhetőleg azonban hatósági beavatkozásra sehol szükség nem lesz. Igenlő esetben az aratógépek a járások központjában lennének elhelyezendők." 5S J A főispán 1927-ben javasolta, hogy: „a hathatós ellenőrzés és az ilyen irányú mozgalmak megelőzése érdekében, a mezőgazdasági munka befejezéséig, de főképpen az aratási időszak alatt a csendőrlegénység nem vezényeltetnék el különböző iskolákba és tanfolyamokra." 5™ Az alispánnak, a községi elöljáróságoknak és a csendőrőrségnek „a munkásmozgalmak élénk figyelemmel kísérése" annak megelőzésére tett intézkedések nem bizonyultak hiába valónak, mivel 1927-ben megyénkben aratósztrájkra nem került sor. Bár számottevő volt a szervezkedés, amely kezdetben a szerződések megkötését nehezítették. A megyei gazdasági felügyelőség azt jelentette a földművelésügyi miniszternek, hogy „a munkások nehezen szerződnek, s iparkodnak minél kedvezőbb feltételeket elérni". 58 9 A szerződések megkötésének nehézségeit azonban nem követték az aratósztrájkok, az agrárszocialista megmozdulások. Pedig az előző években, 1926-ban erős ilyen megmozdulásokról tudunk. „Gyöngyösön a járás földmunkássága február végén tüntetett a munkanélküliség és az alacsony bérek ellen. A tüntetésben részt vett Oroszi, Solymos és Tarján községek földmunkássága." 59 0 Ifj. Beökönyi Viktor detki uradalmában 1926 augusztusában 37 cséplőmunkás magasabb bérköveteléssel a munkát beszüntette, s csak a főszolgabíró intézkedése folytán vették fel újra, 59 1 mivel a csendőrszuronyokkal nem mertek szembeszállni. Igen elszánt, jól szervezett harcok voltak ezek, amelyek irányítója az MSZMP volt. Ismeretes, hogy 1927 februárban letartóztatták Szántó Zoltánt, Lőwy Sándort és hetven társukat, köztük a KMP és a KIMSZ több tagját. A letartóztatások után az MSZMP a fokozódó üldözések következtében egyre kevésbé tudta folytatni működését, és 1928-ban megszűnt. De a Földmunkások Országos Szövetsége több helyen sikerrel szervezte a mezőgazdasági munkásokat. Ennek közvetlen ha207
