Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929

Gyöngyösön állami méntelepet létesítenek és az állami lipicai ménest pedig az államosított gróf Károlyi Mihály birtokán helyezik el. Ezeknek az intézkedéseknek a tényleges eredményei a 20-as években még alig jelentkeztek, viszont egy évtized múlva lehetett látni a kézzel fogható hatását. Míg ide eljutott a megye állattenyésztése, addig komoly erőfeszítéseket kellett tenni. Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Horthy ellenforradalmi korszak első tíz esztendejében igen ellentmondásosan ment végbe a kappitalizmus részleges és viszonylagos stabilizációja, amely 1929-ben ért véget, s ezt követően olyan pusztító erejű gazdasági válság kezdődött és mélyült el, amely felülmúlt minden eddigi gazdasági válságot. A közlekedési viszonyok A mezőgazdaságnak főként extenzív jellege rányomta bélyegét a közlekedési viszonyok változására is. A megye ipari, kereskedelmi és közlekedési viszonyait alapvetően a földrajzi tényezők befolyásolták. A korábbi évszázadokban a teraszos folyóvölgyekben alakultak ki a kereskedelmi útvonalak, s később ezek vonalán építették meg a közlekedés annyira fontos eszközét, a vasútvonalakat. Megyénk területén három ilyen, fontos vasútvonal fejlődött ki: az első a Zagyva völgye, amelynek a salgótarjáni szénvidék és a cserhát—mátrai hatalmas erdőség forgalmát kellett lebonyolítania az Alföld felé. E két különböző termelési terület között fennálló árucsere ezen az úton bonyolódott le, jelenleg pedig a Salgótarján— hatvani vasútvonal vezet ebben a völgyben. A másik fontos útvonal az északi Mátraalj és az Alföld között a Tarna völgye. Kisterenyénél ágazik el a vasútvonal a Zagyva-völgytől és kelet és délkelet felé halad. Sirok alatt éri el a Tarna völgyét, hogy kitartson a folyó mellett, egészen a budapest—miskolci vasútvonalig, ezután Heves felé tart és Kiskörénél lépi át a Tiszát. A Tarna-völgyi közlekedés sohasem volt olyan jelentős, mint a Zagyva-völgyi. Észak és dél között a harmadik fontos útvonalat az Eger völgye jellemzi. A borsodi Bükk-vidék és a Bükk—Mátra közi dombvidék forgalmát bonyolítja le az Alföld felé. Az itt bányászott termékeket, kitermelt faárut és a szőlőtelepekben egyaránt hatalmas vidék áruforgalmát bonyolítja le. Eléggé jelentős azoknak a településeknek a száma is, amelyek távol esnek a vasútvonaltól. így a személyszállításon túl alapvetően a mezőgazdasági termények és termékek szállítása rendkívül költséges. Ezt a gazdaságilag hátrányos helyzetet a szükség diktálta megszüntetni. Több vállalat is felismerve azt, jó jövedelmet sejtve mö197