Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
götte, egy-egy helyiérdekű vasút megépítésére vállalkozott. 1911— 1912-ben egy sor vasúti előmunkálati engedélyt adott ki a kereskedelmi miniszter Heves megyére vonatkozóan is. A háború kitörése és annak következményei, majd az ellenforradalmi rendszer válságos évei miatt nem kerülhetett sor megvalósításra. Mintegy 17 ilyen engedély látott napvilágot megyénkre vonatkoztatva, de az 1920-as évek végéig egyetlen egy megvalósítására sem került sor. Ezeknek a kisvasúti hálózatoknak a kiépítése a kereskedelmi forgalom, a gazdasági élet, a társadalmi érintkezés szempontjából szinte felbecsülhetetlen értékű lett volna. Ezek elmaradása miatt a kereskedelemügyi miniszter a 69802/11. 1925. sz. rendeletével a vasúti álolmásokhoz irányuló forgalom közvetítésére szolgáló közutak jó karbantartására, illetőleg kiépítésére fordította a figyelmet. A törvényhatósági bizottság a rendelkezés értelmében napirendre tűzte a feladatot, a megvalósítás azonban névlegesnek tűnő, mivel mindössze 6,1 km kiépítetlen út kiépítését vette tervbe. 558 ,,Kimondja a törvényhatóság, hogy azoknak a még kiépítetlen törvényhatósági és vicinális utaknak kiépítését, amelyek egyes községeknek a legközelebbi vasúti állomáshoz kiépített útra való eljutását biztosítják, továbbá a községi bekötőutaknák kiépítését . . .fontos feladatának tekinti, s utasítja ennélfogva az alispánt, hogy az utak fokozatos kiépítésének előmozdítására évről évre bizonyos összegeket állítson be a közúti költségelőirányzatba, s ezzel párhuzamosan igyekezzék az érdekeltek minél jelentékenyebb hozzájárulását biztosítani." 55 9 A határozat ellenére az ilyen építkezés az 1926. évi közúti költségvetésből teljesen kimaradt, az 1927. évi költségvetésbe Domoszló —Markaz és Tiszanána—Sarud községeket összekötő út kiépítését vették tervbe. Majd ezt követően egyre több kiépítetlen út kiépítésének szorgalmazása kerül napirendre. Különösen elősegítette ezt a fontkölcsön felvétele, melyet 1927-ben határozott el a törvényhatósági bizottság. Az előre elkészített útépítési programban meghatározott kiépítetlen vicinális és törvényhatósági utak megépítésére 1 237 828 pengő értékű fontkölcsönt vett fel a törvényhatósági bizottság és községi hozzájárulásként 108 569 P-t állapított meg, összesen tehát 1 346 398 pengőt ütemezett be. 50 0 A programba felvett utak megépítésére azonban még 1929-ben sem került sor, a kereskedelmi miniszter viszont erősen szorgalmazta a vármegye úthálózatának tagadhatatlanul fennálló hiányok pótlását. Ezek a hiányok a következők voltak: 198
