Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
melők — Hatvan, Gyöngyös, Eger, Heves és Tiszafüred vidékén a városok ellátására korai főzelékfélék termelésével foglalkoztak. A szántóföldi kertészeti növényeken belül nagymérvű hanyatlásnak indult megyénkben az egykor híres és nagy jövedelmet biztosító dohánytermesztés is. Pedig a kiváló minőségű, fajtájú verpeléti és feldebrői dohány híre messze eljutott. A gazdasági egyesületben elemezték a hanyatlás okait, és az állapították meg, hogy a „bajok forrása a termelést ellenőrző pénzügyőrségi közegek sok esetben hozzá nem értése miatt vegzáló magatartás, az árbeváltás alacsonyabb volta, a bőven termő, finomabb kerti dohányok hiánya, melyen a dohánymagnak nemesítésével lehetne segíteni, végül a szőlőkultúra előretörése is okozta ezt a visszafejlődést." 55 2 A Heves megyei Gazdasági Egyesület feliratot küldött a földművelésügyi miniszterhez és kérte a dohánytermelés felkarolását a nemzetgazdasági és a gazdák előnyös érdekeit hangsúlyozva. Arról természetesen a gazdasági egyesület is hallgatott, hogy a dohánytermelés is jelentős beruházást igényel (pajták építése, melegágyi nevelők készítése stb.), amelynek alapvető anyagi feltétele sem volt meg, a kevés hitel miatt. A szántóföldi termesztés terén a gabonafélék — s ezen belül a búza — a számottevő, mint ahogy a következő kimutatásból is kiderül. 55 3 Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya B. t. T. á. B. t. T. á. B. t. T. á. B. t. T. á. B. t. T. á. B. t. T. á. 1900. 116 876 5,9 20 485 6,1 34 022 5,7 14 216 5,5 35 560 8,9 7 128 48 1925. 126 799 6,6 27 967 6,5 30 791 6,3 9 955 6,9 53 945 9,1 8 62á 32 1930. 136 183 6,7 22 398 4,9 34 í508 6,2 11 018 5,4 51 632 8,3 10 902 36,5 B. t. = bevetett terület T. á. = q-ban A legtöbb búzát a hevesi, gyöngyösi és az egri járásban termesztettek. A kalászosok mellett a kapások, különösen a kukorica a megye legfontosabb gazdasági növénye. A kukoricatermesztés főleg az alföldi tájakon, így elsősorban a hevesi, tiszafüredi és a gyöngyösi, egri járások déli részén az 1920-as években határozott előretörést mutatott. Az 1920-as években a mezőgazdasági termelés bizonyos mobilitásának lehetünk tanúi Hevesmegyében is. A munka- és tőkeigényesebb növénykultúrák (kukorica, burgonya, cukorrépa) területének a növekedésében, úgyszintén a legeltetés helyett istállózó állattartást 194
