Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
lehetővé tevő szálastakarmány-termelés növekedésében a termelés intenzívebbé válása látható. A takarmányrépa, a lóhere, a zabosbükköny és a lucerna termesztése erősen emelkedő irányzatot mutatott. „Ez az irányzat jellegzetesen azt a módot tükrözi vissza, ahogyan egy elmaradott, súlyos feudális maradványokkal terhelt mezőgazdasággal rendelkező tőkés ország reagál a bekövetkezett strukturális változásokra," 55 4 Talán legjobban a megyei termésátlagok alakulása mutatja, hogy mennyire nem vált intenzívvé a mezőgazdasági termelés. Az első világháború előttihez képest kétségkívül emelkedtek a termésátlagok, de az 1920-as években a stagnálás, az egyhelyben topogás képét mutatják pl. a gabonafélék holdankénti 5—6 mázsás termésátlaga. S ennek megfelelően — csupán az időjárás évi ingadozásától függően — alakultak a termelt mennyiségek is. Pedig elismerésre méltó erőfeszítéseket tett a Heves megyei Gazdasági Egyesület a terméseredmények növelésére. Az egyesületnek évről évre nőtt a taglétszáma, amelynek összetételét tekintve főleg földbirtokosokból, a 20-as évek végén egyre gyarapodó kulákokból verbuválódott. Az elnökség tagjai kimondottan földbirtokosok, a vezetőségben részt vett: a főispán és az alispán is. Az egyesület egyik jelentős alkotása a kebelén belül megalakított Cukorrépa Termelő Gazdák Szövetsége volt, amely a kartellbe tömörült gyárakkal szemben elszigetelten álló termelők tömörítését és érdekeinek megvédését tűzte zászlójára. 1929-ben 1480 k. hold répatermelő területtel rendelkező lépett be a szövetségbe. Jelentős szerepe volt az együttesnek a szikjavító állami akció propagálásában, valamint az agrárolló elleni harc sikeres vitelében szerepet vállaló Heves megyei Szántógéptulajdonosok Szövetsége megalakításában. A szövetség mezőgazdasági gépvásárlások alkalmával díjmentesen szakértőt küldött ki, aki a garanciális javításoknál is a gazdák érdekét képviselte. Igen figyelemre méltó témákkal foglalkozott az egyesület, amikor a vadászati és vadállomány-nevelési kérdésekkel, a vadászás szabályozásának tervével, a vadászatokon gyakori, nem egyszer halálos kimenetelű szerencsétlenségek miatt is szükségesnek látszó vadászvizsga bevezetésére vonatkozóan foglalt állást. Igen határozottan kérte a földművelésügyi minisztert e kérdés rendeleti úton való rendezésére. A Heves megyei törvényhatósági bizottság szabályrendeletet adott ki a vadászati joggyakorlással kapcsolatban. A vadgazdálkodás kötelezővé tételének bemutatására érdemes megfigyelni a szabályrendeletből a következő idézeteket: 195
