Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925
A legkritikusabb, legválságosabb években emelte fel a törvényihatóság az állami egyenes adó arányának megfelelő útadó százalékát. Az útadó — a korábbi évekhez hasonlóan — közmunkadíjban volt leróható, amelyet kézi- és igásnapszámmal mértek; s az összege természetesen ennek is — a pénzromlással párhuzamosan — állandóan emelkedett. Pl. 1924-ben, az egy kézi napszám értékét 10 ezer, a kétfogású igásnapszám értékét 100 ezer koronában állapították meg. A törvényhatósági bizottság határozatilag állapította meg, hogy ki, mennyi napszámot köteles fizetni, illetve teljesíteni: „.. .közmunka az 1890. évi I. t.c. 49. §-a alapján megállapítot legmagasabb mérvben vetendő ki azzal a megszorítással, hogy a 10 holdon aluli kisbirtokosoknál legfeljebb egy pár igavonó állat után maximum fele, vagyis egy igás napszám teljesítendő. Egyébként tehát évenként minden egyes vonó állat után 2 igás napszám teljesíthető; minden vályog vagy vertfalú ház tulajdonosa 4, kő- vagy téglaépület tulajdonosa 6, minden emelet után további 22 kézi napszámot szolgál; idegen házban lakó egyének egy kézi napszámot szolgálnak. .. egy családnál 3-nál több napszám nem vethető ki." 86 1 Szabályozta a határozat a gépek és gépjárművek után fizetendő közmunka kivetését is. A kézinapszám kivetéseknél nemes gesztusnak tüntethető fel a 10 holdon aluli kisbirtokosok igásnapszáma fele részének megállapítása. A törvényhatósági bizottság azonban igyekezett ezt a határt túllépni. „A bizottság szükségesnek tartja annak. . . megfontolását, vájjon a 10 holdon felüli birtokosok egy része is (10—15—20) holdig nem volna-e a közmunka kivetésénél bizonyos mértékben tehermentesítendők." 3 6- Vagyis a részleges tehermentesítést a 20 holdas kisbirtokosokr.a is szerették volna kiterjeszteni. A földbirtokosokhoz viszonyítva, valóban helyes gondolat a 10 holdon aluliakkal való elbánás. A kivetett közmunkanapszám fele része pénzzel volt fizetendő, másik része pedig munkaledolgozással, de pénzzel ismegváltható volt. A közúti költségvetés bevételeként beszedett összeg 60—80 százaléka a megyei törvényhatósági utak fenntartására, illetve újak kiépítésére; a 20—40 százalék viszont a községi vicinális utak javítására volt felhasználható. A törvényhatósági bizottság Eger, Gyöngyös városokat és Hatvan nagyközséget magasabb ellátásban részesítette a bevételből, mivel sokkal nagyobb úthálózattal rendelkeztek a községekhez viszonyítva. Mindenesetre a közúti költségvetés elemzéséből megállapítható, hogy komoly erőfeszítéseket tettek az úthálózat, a közlekedési feltételek biztosítása érdekében. A közúti gépjárművek szaporodása és a biztonságos és gyorsabb szállítás iránt növekvő igény ezt indokolta 128
