Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása

90 Váraszó (1280-90), régi faluhely: feltehetőleg a tatárjárás elől menekült lakossága a „hegyek közé" (völgybe).

6

2 Nem mellőzhető tény, hogy a mai falutól délre lévő magaslaton (Heregvár) lévő (föld)vár a mátrai és gömöri várak láncolatába tartozott, nem zárható ki egy alatta lévő település léte. A község neve kifejezetten váras település tényét rögzíti. Korai templomának pontos építési ideje nem ismert. Stílusjegyei alapján 1200 tájára teszik építését, más szempontok alapján a 13. század elején épült.

6j Nem kizárt, hogy a Pesty Frigyes gyűjtésében szájhagyományból eredő ismeret további kutatások után pontot tehet a templom építésének kérdésére, és egyben Váraszóról kimondható az is, hogy tatárjáráskor áttelepült faluról van szó, temploma pedig azt követően épült. Verpelét (1331), régi faluhely: „a nép közt élő hit szerint" a tatárjárás előtt a Hagyóka hegyen volt, fél órányira északra a laposabb helyen fekvő mai településtől.

64 Középkori kőtemploma feltehetően a tatárjárás után épült. Zaránk (1274) régi faluhely: feltételezhetően a mai falutól keletre lévő dombos helyen volt.

6:

5 Földrajzi okok miatt:

6

6 (A dőlt betűvel írt települések területváltoztatása feltételes.) Heves{ 1203

6

7), régi településhely: feltételezhetően a maitól 2-4 km-re keletre, az egykori hevesi vár körül, a Hányi érbe torkolló, ma már nem létező vízfolyás mellett.

68 A legfrissebb kutatásoknak ettől eltérő az álláspontjuk. Gömöri János Győrffy és Bóna megállapítását átvéve a „nem talált várak" közé sorolja Hevest. Sőt kimondja, hogy Hevesen nem is létezett a 11-12. században egy tipikus fa-föld szerkezetű ispáni vár.

69 Gömöri konklúzióként azt is levonja, hogy ott nincs a vár, ahol korábban feltételezték, helyének megállapítására további kutatások szükségesek.

7" Fodor László a vár helyét a mai Heves központjába teszi (Főút, Csaba vezér, Tavasz, Rákóczy u. által bezárt terület), de elismeri, hogy idáig semmiféle maradványát nem találták meg. O is megállapítja, hogy a hevesi ispáni vár pontos helyét régészeti kutatások igazolni nem tudták.

71 Nováki Gyula a korai várat a mai római katolikus templom környezetébe helyezi. Azonban ezen a területen idáig régészeti kutatások nem voltak.

7

2 A szájhagyomány szerint „ a hevesi vár ott volt, ahol jelenleg a hevesi templom van, s a hevesi templom a 62 PESTY. 2005. 261. p. 63 HMM, III. 1978. 66., 667. p. 64 PESTY, 2005. 263. p. 65 PESTY, 2005. 326. p. 66 Ebben a csoportosításban a telepiiléshely-változtatás meghatározó okaként a földrajzi tényezőket jelöltük meg. 67 HMM, III. 1978. 282. p. 68 K.MTL, 1994. 262. p. GYŐRFFY GYÖRGY, KRISTÓ GYULA és több történész volt ezen az állásponton. B. HUSZÁR, 2002. Térkép. MIKE, 1991. 242-244. ábra. 69 GÖMÖRI, 2001. 53. p. 70 Uo. 54. p. 71 FODOR, 2001. 74. p., 80. p. 72 Uo. 78. p.