Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása
B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi . 91 vár köveiből épült. " 7 3 Heves eredeti településhelyére vonatkozó bizonytalanságot még csak növeli, hogy Pesty Frigyes gyűjtésében Alsó-, Közép- és Felső Hevesről tudósít. 7 4 Könnyű lenne a vár lokalizálása alapján kimondani, hogy a szokásos váralja település a vár közelében volt. Ennek hiányában mégis megkockáztatjuk azt a véleményt, hogy Heves nem kontinuus település, melyet a terület vízrajzának magyar koraközépkori és középkori változására alapozunk. A magyar koraközépkorban maga a Hanyi-ér sem a mai medrében folyt, melyhez eddig többen (pl. Szabó János Győző) kötötték a várat, azonban a jelzett és bele folyó vízfolyás sem létezik ma. 7 5 A korai megyeközpontok folyóvíz mellett létesült palánkvárak voltak. 7 6 Ma a folyóvíz hiányzik Heves belterületéről, vagy mellőle. Jóllehet a vízrajzi viszonyok nem azonosak a korai középkorban a maival, de abban az időben sem folyt a mai városterületet érintő vízfolyás ezen a területen. Ez volna az egyetlen Heves megyei település és az egyetlen megyeközpont, ahol nem folyóvízből, hanem kutakból nyerték a vizet a magyar középkorban? Valószínűleg nem így van. Tarnazsadány (1301), régi faluhely: feltételezhetően 1687 körüli pusztulásáig, a mai falun kívül, az 1732-ben még romokban álló kőtemplom körül. 7 7 A helyváltoztatás okozó történeti tényezők mellett feltételezhető, hogy ezen a Tarnóca-Tarna közötti területen a 10-18. századok közötti vízrajzi folyamatok érinthették a falu belterületét is, mely tény az áttelepülés szükségességét erősíthette. Terpes (1409), régi faluhely: maradványai a Tárnától nyugatra találhatók, melyek 18. század végiek. Egy nagy áradás után 1870-től költözött át a település a mai helyére. 7 8 Tiszanána (1261), régi faluhely: Ónána/Pnsztanána, amely a Tiszától a magyar középkorban, figyelembe véve a Tisza 11. ill. 16. századi mederváltozásait, 7 9 mintegy 2-4 km-re feküdt. A 17. század végétől, a 18. század elejétől, a Tiszától védettebb Alpoklos pusztára települtek, neve is Alpoklos-Tiszanánaként jelent meg egy ideig. 1773-tól alakult ki a mai rendezett falu. 8 0 Az áttelepülések oka, az hogy a tiszai árvizek veszélyeztették a falut. Tarnaörs (1264), régi faluhely: feltehetőleg a mai falutól 1 km-el keletebbre volt (a határban talált 10. századi sírok két különböző dombtetőről ismertek. A Jászszentandrás felé lévő és egyéb lelőhelyek, pl. Lóhalom-lapos a mai tarnaörsi faluhatárban, feltehetően a magyar koraközépkorban létező Nyestefölde területén voltak). A falu 1710-ben kerülhetett a mai helyére. 8 1 73 HMM, III. 1978. 283. p. 74 PESTY, 2005. 120. p. 75 MIKE, 1991. 242-244. ábra. 76 GÖMÖRI, 2001. 21. p. 77 HMM, III. 1978. 637. p. 78 Uo. 643-644. p. 79 B. HUSZÁR, 2002. Térkép. 80 Soós, 1975. 488. p., HMM, III. 1978. 654. p. 81 SZABÓ J. GY, 1984. 50. p„ PELLÉNÉ, III. 1980. 89-90. p„ B. HUSZÁR, 2002. Térkép.
