Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása

B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi . 89 Ludas (14. sz.), régi faluhely: „ E hely ...puszta korában a keleti partos oldalon feküdt.... "

4

9 Feltételezhetően az egykori faluról van szó. 1549-ben Ludast puszta falunak tüntetik fel. 1578-ban újratelepül. 1683-tól 1701-ig ismét néptelen. Majd az 1706-1715 közötti átmeneti elnéptelenedése után állandóan népes marad. A község régi templomát „desertum"-nak nevezi az 1696-os összeírás, az 1737-es jelentés már egy másik templomot említ.

5

0 Markaz (1077-1095), régi faluhely: a török időkig a Puszta templom környéke nevü dűlőben volt, a mostani falutól délre. Az új helyen 1742-től laknak.

M A magyar középkori Markaz területét ma a markazi tó vize borítja.

5

2 Mátraderecske (1332), régi faluhely: 1576 előtti. A hagyomány szerint a korábbi templom építésének idejénben, melynek időpontja nem ismert, a határ négy lakott helyéről költöztek össze (Tanka lápa, Gyula major, Pénzes orma, Kis homok)

5

3 Nagykökényes (1235), régi faluhely: a templomtól nyugatra lévő dombháton (ma megművelt terület) lehetett a magyar középkorban. Ez a terület a jelenleginél jóval magasabb. Az új helyre feltételezhetően a török után települt.

5

4 Nagytálya (1261), régi faluhely: 1596-ig a Berki-malom mellett. 1771-től települt mai helyére.

5

3 Nagyút (1301), régi faluhely: a mai falutól kb. 1 km-re délre lehetett, a Tarnóca egykori partján (ma más mederben folyik a patak). 1710-ig az eredeti faluhelyen időnként néhány telepes letelepült.

5

6 1732 körül elhagyott kőtemplomának alapjai megvoltak. Az egykori csárdahídtól kb. 20 m-re, a patak jobb partján az alap maradványainak megtekintésére az 1900-as évek elején régészek is érkeztek. A patak bal partján cserép és kő feküdt mindenütt kb. 3-4 km

2-es területen. 1939-40-ben épült fel újra a falu és 1946-tól lett önálló község.

5

7 Szajla (1329), régi faluhely: Pesty Frigyes gyűjtése idején kenderfold volt. A mostani falu 1700 elején népesült be.

5

8 Szűcs (1301), régi faluhely: 1672-ig Pusztaszúcs, mely a mai falutól fél órára, északnyugatra található.

5

9 Templomának alapjai a 19. század második felében még láthatóak voltak. Ide az ősök a tatárok elől menekültek.

6

0 E megállapítás szerint Szúcsnak a tatárjárás előtt más településhelye lehetett. 1712-től van a mostani helyen.

6

1 49 PESTY, 2005. 143. p. 50 HMM, III. 1978. 387. p. 51 Uo. 406. p. 52 PESTY, 2005. 147. p. 53 HMM, III. 1978. 415., 419. p. 54 Uo. 452. p. 55 Uo. 404. p. 56 Uo. 460. p. 57 Murányi János ny. megyei történelem-szakfelügyelő, helytörténész értékes szóbeli közlését ezúton köszönöm meg. 58 PESTY, 2005. 201. p. 59 B. HUSZÁR, 2002. Térkép. 60 PESTY, 2005. 226. p. 61 Soós, 1975. 454. p.