Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Tóth Ágnes: Az evangélikus egyház és a bácskai németek a visszacsatolás után

594 mielőbb át lesz utalva."

1

2 Raffay természetesen nehezményezte, hogy „a bácskai német nyelvű magyar állampolgárok Berlinből kapják az utasításokat, a biztatásokat, a pénzbeli segítséget és a bátorítást" az elszakadáshoz. S bár levélben Heckellel ő maga is fölveszi a kapcsolatot, eredményt nem ért el.

1

3 Raffay ekkor szintén a hívekhez és a még bizonytalankodó lelkészekhez fordult. Körleveleiben cáfolta Meder állításait, a lelkészekhez írt leveleiben pedig pontos tájékoztatást kért. Figyelemre méltó azonban, hogy pünkösdi körlevelét kibocsátása előtt a kormánynak és a miniszternek is jóváhagyólag bemutatta. A „hivatalos jóváhagyást az tette szükségessé - írja -, hogy a német atyafiak részéről a hírlapi vitatkozás már nagyon elmérgesedett és így a kormányzat nem tartotta helyénvalónak, hogy a bácskai ügy továbbra is foglalkoztassa a napi sajtót."

1

4 1941. június 4-én tárgyalásokat folytat Binder Lajos bácsi egyházmegyei esperessel, aki egyértelművé tette, hogy bár viseli még az esperesi címet, de az ezzel járó közigazgatási jogokat már nem ő, hanem Meder gyakorolja. Megítélése szerint a gyülekezetek 80%-a Meder pártján áll, akik a régi állapot visszaállítását kívánnák, nem mernek nyíltan föllépni, mert üldözésnek, vagy felmondásnak tennék ki magukat. Raffay azt kéri, hogy Binder esperességi gyűlésen az egyházi szabályoknak megfelelően mondjon le, és ott foglaljanak állást a hovatartozás kérdésében is.

1

5 A Mederék által június 24-re összehívott esperességi gyűlést azonban a katonai hatóságok a külön szervezkedésre hivatkozva nem engedélyezték. Franz Hamm

1

6 országgyűlési képviselő járt közben a magyar kormánynál. Az engedélykérésből elhagyták a különválásra való törekvést, mint napirendi pontot és csak a megüresedett tisztviselői állások betöltését jelölték meg a gyűlés céljának. A minisztertanács június 25-én döntött Hamm képviselő kéréséről, amit teljesíthetőnek ítélt, sőt a külön szervezkedés ügyében is engedményeket ígért. Raffay június 27-én Hómannal, 28-án pedig Bárdossy miniszterelnökkel is tárgyalt, akik elismerték a püspök eljárásának jogosságát és törvényességét, de világossá tették számára azt is, hogy a kormánytól a probléma megoldásához nem várhat támogatást.

1

7 12 EOL Egyetemes Felügyelői (Egyházi) Irattár 2986./1941. 13 Raffay június 12-én írt levelében fejtette ki részletesen véleményét, Heckel június 18-án írt levelében fejtette ki saját álláspontját, amire Raffay augusztus elején válaszolt. - EOL Egyetemes Felügyelői (Egyházi) Irattár 2986./1941. 14 EOL Egyetemes Felügyelői (Egyházi) Irattár 2986./1941. A pünkösdi pásztorlevelet közli a Harangszó 194Í. június 29-i száma. 208-209. p. Tény, a német nyelvű hazai és külföldi sajtó is folyamatosan foglalkozik a kérdéssel. Általában Raffayt bírálva és Medereket támogatva. Lásd a Deutsche Zeitung 1941. június 6-i, a Völkischer Beobachter 1941. június 27-i, vagy a Werbasser Zeitung 1941. június 7-i számát. 15 A Werbasser Zeitung június 7-i számában Der Buchstabe tötet címmel közölt cikket. Raffay egyházjogi hivatkozását elvetik ugyan, mondván, ezek rájuk nézve nem döntő jelentőségűek, ugyanakkor leszögezik: „A német evangélikus egyház Délmagyarországon való megszervezésével senki sem akar a magyarhoni evangélikus egyetemes egyháztól elszakadni." Raffay erre a kijelentésre hivatkozva június 9-én újabb levelet írt a vallás- és közoktatási miniszternek, kérve, hogy „az elszakadás megakadályozásában legyen segítségemre." Választ nem kapott. - EOL Egyetemes Felügyelői (Egyházi) Irattár 2986./1941. 16 Franz Hamm: 1899. Újverbász - 1988. Bad boderndorf bei Bonn.