Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Tóth Ágnes: Az evangélikus egyház és a bácskai németek a visszacsatolás után

Tóth Ágnes: Az evangélikus egyház és a bácskai németek a visszacsatolás után 589 Poppot

1, egyházkerületi felügyelővé pedig dr. Wilhelm Rothot választották meg Nagykikindáról. A püspökség 71 - köztük 34 bácskai német-magyar, és 10 Muravidéki vend - egyházközséget, valamint 65 leánygyülekezetet foglalt magába. Philip Popp beiktatására 1931. szeptember 22-én Zágrábban került sor.

2 Visszatérés: betagozódás vagy önállóság Az 1941. március 27-i belgrádi németellenes politikai fordulat után Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását. Ebben az akcióban Bulgária és Olaszország mellett Magyarország részvételére is számított. A magyar politika számára két alternatíva kínálkozott: engedni Hitler követelésének és kiteljesíteni a területi revíziót, de ezáltal elveszíteni a Nyugat jóindulatának maradékát, vagy ellenállni, s ezzel kitenni az országot egy német megszállásnak, viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. A magyar honvédség április 11-én -miután előző nap Zágrábban kikiáltották az önálló Horvátországot, s ezzel Jugoszlávia megszűnt létezni - lépte át a magyar határt. Magyarország a katonai részvételért cserébe visszakapta Bácskát, a baranyai háromszöget, és a Muraközt, összesen 11 és félezer km

2-nyi területet, lakosainak száma pedig 1,025 millióval nőtt. A lakosságon belül a németek aránya 19%, a szerbeké 16%, a magyaroké pedig 39 % - jugoszláv adatok szerint csak 30% - volt.

3 1 Philip Popp (Beschania/Szerémség) született 1893-ban. - 1945. 06. 28-án a partizánok statáriális bírósága halálra ítélte és kivégezték. 2 Az avatáson Kapi Béla püspök képviselte a Magyarországi Egyetemes Evangélikus Egyházat. „Mindenképpen el kellett mennem, mert a jugoszláviai egyház jórészt Dunántúl testéből szakadt ki, maga Zágráb is hozzám tartozott azelőtt. ... Valamikor én helyeztem segédlelkésznek Zágrábba az öreg Bayer György lelkész mellé, s ő állandóan úgy játszotta a maga érvényesülési sakkpartiját, hogy a parasztot, a futárt, bástyát, mindent feláldozzon, csak ő maga a király maradjon győztesen a porondon. Ezt persze nem szerettem nála. Aztán nem szerettem a külpolitikai játékait sem. Az önálló jugoszláv evangélikus egyházat, nem törődve sokat a hozzácsatolt magyarországi vendekkel és szlovénekkel, német evangélikus egyházzá akarta tenni, mert Németországtól várta az anyagi, szellemi és erkölcsi erősítést. - KAPI, 2004. 495. p. 3 A magyar miniszterelnökség külön is foglalkozott a bácskai németek integrálásának kérdésével. „A bácskai németek vázlatos lelki alkata" címmel elkészített tanulmány - amelyet 1941. április 29-én küld meg a külügyminisztériumnak - megállapítja, hogy ez a közösség gazdaságilag és kulturálisan rendkívül értékes, mert mind a mezőgazdaságban dolgozó gazdák, mind az iparosok jómódúak. S bár német kézen nagybirtok nincs - a német gazdák birtoka átlagban 30-40 hold között van -, a földek jó minősége, termékenysége biztosítja a gazdák önállóságát. A német közösségnek a szerb hatóságoktól való függetlenségét gazdasági ereje, kulturális szervezetei, és iskolahálózata biztosította, így például az Agrária Szövetkezet, amelyet Jugoszlávia legjobban szervezett szövetkezeti hálózatává szerveztek, s amely a termeléstől az értékesítésig segítséget nyújtott a gazdáknak. A Bauernhilfe pedig a sváb kisgazdáknak előnyös feltételek mellett biztosított kölcsönöket. Kulturális és művelődési téren két szervezetet emel ki a tanulmány. Az egyik az 1929-től a Schulstiftung keretében megvalósuló önálló német iskolahálózat. A másik az Újvidéken székelő Kulturbund tevékenysége, „amely a politikailag különböző utakon járó jugoszláviai németséget kulturálisan ideális egységbe foglalta". Céljait még a papság azon része is támogatta, amely a német mozgalom politikai céljaival már nem értett egyet. A Kulturbund tevékenységét a tanulmány szerzője Magyarország szempontjából pozitívan értékelte, mert a különböző politikai törekvéseknek részben ellenállt, csak kismértékben radika-