Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez

Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez 525 lett nyelni, a másik - ennél súlyosabb probléma-a megyeszékhely fejlődési lehetősége, a többi hasonló adottsággal rendelkező város rovására. A területrendezés módja körül kialakult országos csatározások középpontjában minden esetben a városok törekvéseit kell keresnünk. Az apró falvakért, pusztákért, jelentéktelennek látszó területekért folytatott harcok elemzésénél szem előtt kell tartanunk Szapáry székhelyekre vonatkozó alapelveit. A nevezetes alapelvek leszögezik, hogy a megyeszékhelyeket ezentúl törvény jelöli ki, és hogy a „minősítésénél" vizsgálják a városok korábbi közigazgatási szerepét, fejlettségét és történelmi múltját, szem előtt tartva, hogy a kijelölt város a megye természetes központja legyen, és az egyes községeknek jó közlekedése legyen a központhoz. Ez a magyarázata annak, hogy a megyeszékhely státuszért harcba szálló városok terveiben területátcsatolások szerepelnek, fontos volt ugyanis, hogy a jövendő megye központjába kerüljenek. A városok harcának elsődleges célpontja lett a tervezett Heves-Jász megye.

5 (Lásd a 2. számú térképet.) A székhely címért - az első fordulóban - Eger, Gyöngyös és Jászberény versengett. Eger esetében a legkézenfekvőbb megoldás, ha fennmarad a Jászkun Kerületek, az így változatlan területtel alakuló Heves megyében Eger az esélyes központ; Gyöngyösnek Heves-Jász megye javaslat szerinti alakulása a legmegfelelőbb, ezen a területen ugyanis Gyöngyös fekszik a központi helyen; Jászberény félvén a két város túlsúlyától, önálló Jász megye tervét dolgozta ki, ennek természetes központjaként voltak esélyei a megyeszékhely címre. (Lásd a 4. számú térképet.) A területrendezési vitában a legaktívabban, a Jászkun Kerületek volt központja, Jászberény szállt harcba. Jászberény 1873-ban rendelkezett azokkal az előnyökkel, amelyeket a javaslat készítői a megyeszékhelyektől elvártak. A városnak 20 233 lakosa volt, és kulturális színvonala is elérte azt a szintet, amelyen egy megyei központnak állnia kellett. Jászberény volt a Jászkun Kerületek központja, s mint ilyen rendelkezett a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságok részére szükséges épületekkel és a magasan képzett igazgatási apparátussal. Jászberény város már a törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése előtt megkezdte a harcot a megyeszékhely cím elnyeréséért.

6 Jellemzően az első kérvényt nem a közigazgatási hatóság, hanem 14 polgár szerkesztette és írta alá. A kérvény arról tanúskodik, hogy szerzői igen jól ismerték a körülményeket és tisztában voltak azzal a lehetőséggel, hogy Eger város ellenében nem nyerhetnek csatát, ezért kidolgozták egy önálló Jász megye tervét, olyan megyéét, amelyben nem lehet más a központ, mint Jászberény. Az önálló Jász megye legnagyobb erénye, hogy a Mátra és a Tisza, mint természetes határ között húzódik, középpontjában a minden kívánalomnak megfelelő Jászberény székhellyel. Az önálló Jász megye mellett szól, hogy a hegyvidéki aprófalvas Heves és a fejlett mezővárosokból álló alföldi Jászság összekapcsolása, valóban nem szerencsés. A törvényjavaslat megszületésekor az elemzők és a korbeli sajtó is a legbiztosabb pontnak Eger megyeszékhely státuszát tartották, mivel Eger gazdasági, igazgatási, 5 A területrendezésre vonatkozó valamennyi iratot csatolták a MOL K 150 1876-11-1 -878 alapszámhoz. 6 MOLK 150 1873-II-1-48457.