Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez

Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez 523 A Szapáry-féle területrendezési javaslat A területrendezés legérdekesebb szakasza az 1873—1875 közé eső időszak, a különböző rendezési javaslatok megszületésének korszaka. Az első lépés gr. Szapáry Gyula belügyminiszter nevéhez fűződik.

1 Szapáry Gyula európai szinten gondolkozó igazgatási szakembereket gyűjtött maga köré, s azok elkészítették a követendő elveket, majd ezután a polgárosodó korszaknak megfelelő racionális, megkötésektől mentes javaslatukat. Nehrebeczky Sándor volt az előkészítő munka koordinátora, az ő nevéhez fűződik a rendezés tíz alapelve.

2 A legalapvetőbb kívánalom mindezek közül, hogy a megyének egységes területe legyen. A rendezés előtti térképet vizsgálva megállapítható, hogy a történetileg kialakult vármegyék között, területileg nem összefüggő, kiváltságos igazgatású törvényhatóságok alakultak: északon a 16 szepesi város; az Alföldön a Hajdú Kerület és a Jászkun Kerületek; Erdélyben a szász és a székely székek. A különleges helyzetű területek között első helyen állt Pest, Heves és Külső Szolnok t. e. megye, Csongrád megye, valamint a közöttük - a szó valódi értelmében közöttük - szerveződött Jászkun Kerületek. Területe három járási szintű igazgatási egységet foglalt magába: a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság területét. A három kerület (járás) kilenc, egymással nem összefüggő területrészre oszlott. (Lásd az 1. számú térképet.) A Szapáry-féle javaslat értelmében alakuló 51 megyei törvényhatóság közül három fogadta magába a Jászkun Kerületek községeit, az így „szerkesztett" megyékbe szétválasztották egymástól a Nagykunságot, a Jászságot és a Kiskunságot.

3 A javaslat szerint a Jászság egyesül Heves és Külső-Szolnok t. e. megyék Tisza jobb parti részeivel Heves-Jász megye néven. Kiigazításként Jánoshida Pest megyei községet és további 10 borsodi községet kebelez be a megye. Cserébe Pest megyéhez csatolják Szolnok, Várkony, Vezseny volt külső szolnoki településeket. A megye székhelye Eger, területe 94,20 négyzetmérföld, lakosainak száma: 285294, évi államadója 1098365 ft. A megye igazgatása alá tartozik 143 község, és Eger, Gyöngyös, Jászberény, Árokszállás rt. város. A megyében 7 járás alakul Pétervására, Eger, Gyöngyös, Árokszállás, Heves, Jászberény, és Jászladány székhellyel. Az árokszállási járás Gyöngyösön, a jászladányijárás Jászberényben fizet adót, így az adóhivatalok száma 5-re csökken. A megye törvényszéke Egerben lesz, de a közlekedési viszonyokra tekintettel Jászberényben is szükséges törvényszéket szervezni. A Nagykunság, Heves és Külső-Szolnok t.e. vármegye Tisza balparti részével egyesül Kun megye néven, Karcag székhellyel. (Lásd a 3. számú térképet.) A javaslat 1 Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozásáról és új beosztásáról. Képviselőházi irományok. X. köt. 536. szám. 2 Bővebben lásd SERES, 1975. 3 A területrendezés kapcsán említett valamennyi statisztikai adatot a törvényjavaslathoz mellékelt kimutatásokból idézem.