Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Szederjesi Cecília: Falu bányával és gyárral - Salgótarján 1870 táján
Szederjesi Cecília: Falu bányával és gyárral - Salgótarján 1870 táján 511 val) a Meszesalján. Nemcsak a Tarján patak választotta tehát ketté azokat, de két külön község benyomását kelthette teljesen eltérő jellegük is. A majdani tarjáni polgár, Tóth Gyula, hatévesen, 1875-ben járt előszóra településen. Vasúton érkezett, s a látottakat később olyan részletesen jegyezte le, hogy ez szolgálhat legjobb térképül számunkra: „Az első épület, amelyet először megláttam, a Badacsony kocsma volt, s vele szemben az út másik oldalán a hozzátartozó kocsiállás... A Badacsonynál elágazó, az akkor még csak földszintes vasúti állomáshoz vezető út másik sarkán már akkor is fennállt az az alacsony, sárga, L alakú épület, amely ma is ott van... 8 A Badacsonytól kezdve egészen a Szilárdy-majorig az út mindkét oldalán szántóföldek terültek el... Feljebb haladva az út jobb oldalán a róni. kath. templomig, majdnem a mai alakjában terült el a Szilárdy-féle major... A régi Szilárdy-kúriának már csak a helye van meg. Nem is volt az kúria, csak annak csúfolták..., az út másik oldalán... a Salgótarjáni Takarékpénztár volt elhelyezve...; a Régi Posta (akkor Zsidó)... uccának az elágazásánál... egy kis földszintes épület állt, abban volt apósta..., a pósta után következett a régi zsidótemplom... Visszatérve a fő uccára, a kath. templom ugyanazon a helyen már akkor is fennállt... A parochia akkor még földszintes volt... A mai Wolly-féle ház helyén köröskörül szabadtéren állt a róm. kath. népiskola. A Kis-ucca másik sarkán pedig... a kántortanító lakása... A város belterülete felé... vízszintesen közlekedtek a Pécskő patakon át a szekerek... Az első maradandóbb jellegű híd 1880-ban épült... A mai Erzsébet-tér helyén volt a kis piac, melyen három: a Weisz-, Kivovics- és a Dankóné-féle kofasátor bonyolította le a piaci forgalmat. Az első emeletes épület a Polacsek (mai Hoffmann)-féle ház volt... A Fő-ucca jobb... oldala nagyjából ki volt már akkor építve a kath. templomtól a Zagyvai-rakodóig, de csodálatosképpen az őslakosság szorosan a hegy lábához építette házait úgy, hogy az út és a lakások között 10-20 méteres előkert vagy udvar maradt. Az újonnan épült házak ellenben az uccához simultak, ennélfogva úgy nézett ki ez az oldala, mint a hiányos fogsor... A másik oldal a kis piactól kezdve a Böhm (ma Deutsch)-féle házig aránylag szebben, zárt sorban, s a mai vonalában épült... A Böhm (ma Deutsch)-féle háztól az acélgyárhoz vezető vasút átjárójáig üres terület volt, csak a Kádár-féle ház helyén állt a... most lebontott Nagy-kocsma... Az acélgyári iparvágánytól felfelé, az első acélgyári épületig..., úgyszintén a Somoskőújfalu felé vezető út mindkét oldalán szántóföldek terültek el... Járda természetesen még akkor nem volt..., az út mindkét oldalán egy-egy árok vonult végig a községen, mely a csapadék és a szennyvíz levezetésére szolgált... A közvilágítást hét darab petróleumlámpa szolgáltatta... Ennek... volt megfelelő a közbiztonság is, annyira, hogy este igazán nem volt tanácsos az uccánjárni... Megkell még említenem, hogy a várost körülövező, nagyrészt akácos erdővel borított, s ma oly kedves keretet képező magaslatok akkor még mind kopár és csúnya vízmosásos hegyek voltak... Ha ehhez a sivár képhez hozzávesszük még, hogy a községet körülvevő szén8 A Pest-Salgótarján vonal nyitása (1867) körül épültek az első vasúti épületek, a '70-es évek elején pedig a bánya emelt itt két szénszállítási raktárt. Ekkortájt indulhatott a később szállodává fejlődő Badacsony kocsma. A kocsiállás nélkülözhetetlen volt: az állomás messze esett a településtől, ahová egészen 1913-ig fuvarosok szállították az utazókat. BALOGH, 2002. 145. p.
