Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szederjesi Cecília: Falu bányával és gyárral - Salgótarján 1870 táján

510 A megnyíló munkaalkalmakat kihasználó bevándorlók már 1869-ben kétszer annyian éltek a településen, mint az őslakosok, részben közéjük ékelődve, részben tőlük elszigetelten. A lakosság kétharmada (a férfiak 72,2, a nők 59,2%-a) idegen származású volt tehát. A nemi arányok mérlege erősen a férfiak javára billent (59,2%:40,8%), méghozzá a felnőtt korosztályok okán: a 27%-nyi gyermek között ugyanis hajszálpontosan annyi lány volt, mint fiú.

4 A tarjániak döntő többsége - 87,9% - római katolikus maradt, 6,1%-a izraelita, 4,8%-a evangélikus, míg a többi felekezet aránya nem érte el az 1%-ot. A műveltségi viszonyok rosszak: a teljes írástudatlanok aránya 62,9% volt (miközben a felnőttek esetében ez még magasabb volt, 73%-ot tett ki). A felnőtt férfiak közül mindössze ötnek nem volt foglalkozása, viszont csak tucatnyi nő dolgozott - a foglalkoztatottak száma így természetszerűleg nagyjából megegyezett a felnőtt férfilakosságéval. A foglalkoztatottak (1695fő) megoszlása 1869-ben: Foglalkozási ág

5 % Bányászat és kohászat 73,5 Föld- éserdőművelés 15,6 Ipar 6,1 Szállítás 2,0 Kereskedelem 1,6 Értelmiség

6 0,8 Személyes szolgálat 0,3 A palócfalu 1859-ben az „ingoványos mocsárral borított" „Salgó-Tarján községet még ... nagyítóüveggel lehetett csak meglátni"

7 - 120 ház állt itt 189 lakrésszel. Az 1869-es népszámlálás a település eredeti lakóterületén (az 1. és a 2. körzetben) már 206 házat talált, 140-et (141 lakással, 217 szobával) a belső részen, és 66-ot (124 lakással, 205 szobá4 A 14 év alattiak szerepelnek gyermekként. 5 A birtokosok, önálló vállakozók, hivatalnokok és munkások áganként összevonva szerepelnek. 6 2 pap, 3 közhivatalnok, 6 tanító és 2 orvos. A többi hivatalnok az adott foglalkozási ág számadataiban foglaltatik. 7 SzviRCSEK, 1993. 28-29. p. Dr. Jungmann Mihály leírása.