Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Sashalmi Endre: Megjegyzések A „Bojár Duma" kérdéséhez az első Romanovok idején (1613-1682)

Sashalmi Endre: A „ bojár duma" a 17. században 485 Ugrovatov így ír a kérdésről: „Szerfelett figyelemreméltó szerepet játszott a törvényhozási bázis kiformálódásában a Bojár Duma... Meggyökeresedett a formula: »A cár megparancsolta és a bojárok helybenhagyták/rendelkeztek«."

1

4 Ugyanakkor a duma mellett a zemszkij szobort említve a szerző így nyilatkozik: „Összességében ezek az intézmények teljességgel aspirálhattak egy törvényhozói funkcióval bíró képviseleti szerv (parlament) szerepére."

1

5 Az említett formula kapcsán először is érdemes egy távoli analógiát hozni. Franciaországban a 14. század elejétől, amikorra a király már szuverénné vált és elvben egyedül hozhatott törvényt a jogászokkal való konzultáció után, a törvények zárósora ez a sztereotip formula volt: „A király határozott és tanácsában kinyilvánította." Annak ellenére szerepelt a tanács említése, hogy az nem játszott konstitutív szerepet a törvényhozásban. A 17. század második felében a Car ukazal i bojare prigovorili formula egy módosult változta is előfordult: Po ukazu carja bojare prigovorili („A cár parancsa alapján a bojárok helybenhagyták/ rendelkeztek. ") Lehetséges, hogy e formula arra utalt, hogy Alekszej idején a cár elkülönültebbé vált a bojároktól, mivel a kormányzat súlypontja az 1654-ben létrehozott ún. Titkos Ügyek Prikázába tevődött át. Alekszejnek a bojároktól való elkülönülését Grigorij Kotosihin is megemlítette az 1660-es években, annak kapcsán, hogy a cár mellőzi a bojárok tanácsát. Különös figyelmet érdemel még Mironov nézete, aki alapvetően szintén az intézményes jelleget hangsúlyozó iskolához sorolható, de számos olyan árnyalt megfogalmazást tesz, amely némely ponton egybecseng az angolszász történetírás legfrissebb munkáiban képviselt nézetekkel, és igen tanulságos a duma szerepének, jellegének megértése szempontjából, éppen ezért némiképp hosszabban idézzük: „A bojár Duma mindenek előtt törvényhozó szerv volt a cár mellett és az ő égisze alatt...A cár és a Duma oszthatatlansága tükröződött az általános törvényhozói formulában is »A cár megparancsolta, és a bojárok helybenhagyták/rendelkeztek«. A Duma és az uralkodó olyannyira összenőttek egymással, hogy a bojárok nemcsak minden államügyet megosztottak a cárral, hanem aktívan részt vettek a cár mindennapi életében - együtt mentek a templomba, együtt ebédeltek stb."

1

6 Mironov megfogalmazása, amely a cár és a duma, illetve a cár és bojárok egységét emeli ki, azért fontos, mert tulajdonképpen megelőlegezte azt a nézetet, amelyet Sz. Bogatirjev fejtett ki részletesen könyvében. Bogatirjev szerint „a 15. század vége és a 16. század közepe közti időszakban az »uralkodó - tanácsadók toposz« a moszkvai autokrácia ideológiájának szerves részévé vált".

1

7 A toposz alkalmazása a cár és a bojárok viszonyára olyan bibliai részeken alapult, amelyek az egységet, azaz a harmóniát hangsúlyozták, s ezáltal a cárt Krisztus, a bojárokat pedig az apostolok szerepében láttatta az ideológia.

1

8 A 16. században aztán 14 UGROVATOV, 2000. 6. p. is Uo. 6. p. 16 MIRONOV, 1996. 118-119. p. Kiemelés: S. E. 17 BOGATYREV, 2000. 38-39. p. 18 Uo. 88. p.