Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Sashalmi Endre: Megjegyzések A „Bojár Duma" kérdéséhez az első Romanovok idején (1613-1682)
486 a toposz elnyerte végső formáját, amikor magába olvasztotta apravda (igazságosság) eszméjét: a kormányzás akkor igazságos, ha az uralkodó hallgat a bölcs tanácsadókra, de ugyanakkor félelmetességet sugároz környezete felé azért, hogy megelőzze, illetve igazságot szolgáltatva kiirtsa a bűnt. 1 9 Az uralkodót és tanácsadóit egységként, nem pedig egymástól elválasztható, két különálló elemként kezelte tehát az ideológia a 16-17. században, 2 0 s a kapocs, mely összekötötte őket nem jogi, hanem vallási jellegű volt. A „bölcs tanácsadó" mindig „Isten szószólója volt, nem pedig az embereké", 2 1 mint ahogy a cárt is az isteni akarat végrehajtójának tekintették. A hatalomfelfogás vallási karaktere tehát nemcsak a hatalom jogi megalapozásának hiányát jelentette, hanem a cár és a bojárok egységben, csakis egymás relációjában való felfogását is. Emiatt nincs értelme korlátozásról beszélni, és ezért is tartjuk helytállónak Bushkovitch-nak a bevezetőben említett felvetését a korlátozás kérdésével kapcsolatban. Milyen következményekkel bírnak mindezek az idézett törvényi formula értelmezésére nézve? A formulát véleményünk szerint nem szabad elemeire bontani, azaz kettéválasztani a cárra valamint a bojárokra és így interpretálni a köztük levő viszonyt. Ellenkezőleg, egységként kell szemlélni, mégpedig az „uralkodó - tanácsadók" toposz értelmezési keretében, és ezáltal a bojárok szerepét nem szabad korlátozásként felfogni. Fontos azonban ennek kapcsán azt is megemlíteni, hogy nem helytálló, ha a bojárok szó értelemzését csakis a bojári ranggal rendelkezőkre szűkítjük le, hiszen a bojári cím nem jelentette automatikusan azt, hogy az illető tanácsadó is volt. 2 2 Másrészt pedig nemcsak a bojárok, hanem a rangban utánuk következő okolnvicsijek (sőt mások is) is részesei voltak a tanácskozásnak (az okolo: mellett szóból — ez az uralkodó fizikai közelségének fontosságát húzza alá). Éppen ezért a „ Car ukazal, i bojareprigovorili" formulában a bojár szónak szélesebb értelmet kell tulajdonítani és nem szabad szó szerint érteni, másrészt pedig magát a formulát ceremoniális, rituális kifejezésként kell értelmezni. 2 3 III. Létezett-e a tanácsadás prikáz koncepciója? Ha létezett valamilyen intézményes felfogása a dumának a 17. századi Oroszországban, akkor azt minden bizonnyal a prikázokhoz kapcsolódó forrásokban kereshetjük. A dumáról alkotott lehető legbürokratikusabb 17. századi felfogást 2 eltérő típusú és eltérő időben keletkezett forrás alapján kíséreljük meg. Az egyik az 1626— 1627-es 19 BOGATYREV, 2000. 88. p. 20 Uo. 88. p. 21 ROWLAND, 1979. 279. p. 22 BOGATYREV, 2000. 78. p., 190. p. 23 Uo. 78. p.