Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Pósán László: A Német Lovagrend poroszországi majorságai a 15. században

Pósán László: A Német Lovagrend poroszországi majorságai a 15. században 433 (1 porosz márka = 180 Vierchen). 9 4 Az 1419. évi adózási rendelkezések értelmében az után is adózniuk kellett, amilyen arányban a majorsági haszonból részesedtek. 9 5 A Rend saját kezelésű birtokain az állandó személyzet mellett a nagyobb szezo­nális munkákhoz elsősorban fizetett idénymunkásokat vettek igénybe. A marienburgi rendház majorságaiban az 1410-es években szénakaszáláskor 50 márka bért fizettek ki a kaszálóknak. 9 6 Az aratáskor, illetve szénakaszáláskor felfogadott idénymunkások bérét Michael Küchmeister nagymester 1417-ben és 1420-ban is szabályozta. Ennek értelmében 1 hold rozs learatása után 6, 1 hold zab esetén 3, 1 hold rét lekaszálásakor pedig 4 Schilling volt a bér. 9 7 A szükséges munkaerő biztosítására Német Lovagrend ún. Gärtnerdorfokat alapított. Az ide telepített parasztok csak ún. „kertföldet" kaptak, ami ugyan nem kert volt, de önmagában nem feltétlenül biztosította birtokosa megél­hetését, aki ezért a lovagrendi majorokban vállalt különböző munkákat. 9 8 A 14. század közepén a Visztula mellett alapított Gurske faluban például kizárólag Gärtnerek él­tek. 9 9 Arra is volt példa, hogy a Német Lovagrend lemondott egy-egy birtokáról, és a helyén Gärtnerdorfot alapított, hogy más majorságaihoz biztosítsa a szükséges munka­erőt. így például 1350-ben a müskendorfi birtokon 60 „kertből" álló falut hozott lét re. 10 0 A Nógat melletti Montau falu ugyancsak egy lovagrendi „curia"-ból jött létre. Seehesten major közelében szintén egy Gärtnerdorfot alapított a Rend. A marienburgi koventhez tartozó Stulle falu ugyancsak egy lovagrendi magánbirtokból vált „kerté­szek" által lakott faluvá 1363-ban. 10 1 De Gärtnersk a telepes falvakban is éltek, ahol leginkább a soltészek és plébánosok földjein találtak munkát, akik egy-egy paraszti birtok 2-3-szorosával (4-6 Hufe) rendelkeztek. 10 2 A Gärtnerek olyan kisparaszti réte­get alkottak, akik rendelkeztek ugyan kisebb parcellával, ami után cenzust is fizettek, de annak mérete még az 1 Hufét sem érte el, azaz töredéktelkes parasztok voltak. Bran­denburgban ezt a paraszti réteget Kossäten, Westfáliában Köttern, Svájcban Taunern, Svábföldön pedig Seldnern névvel illették. 10 3 Poroszországi elnevezésük arra utalt, hogy parcelláik „kertnek" minősültek, azaz nem estek a nyomáskényszer rendje alá. Ebből következően a Gärtnerek nem tartoztak a telkes parasztok által alkotott falukö­zösség kötelékébe. Megélhetésükben a mezőgazdasági bérmunkásnak, idénymunkás­nak történő elszegődés mellett fontos szerepe volt parcellájuk „kert" mivoltának, ahol elsősorban eladási célból ipari növényeket (lent, kendert, esetleg komlót) termesztet­tek, amihez Poroszország (és tágabb értelemben a Baltikum) klímája kifejezetten ked­94 ASP., I. Nr. 112, 114.; PÓSÁN, 2000/b. 14-16. p. 95 ASP., I. Nr. 277, 279. 96 ABM., 45., 90., 121., 133., 161., 207., 265. p. 97 ASP., I. Nr. 246, 282. 98 AUBIN, G. 1911. 36. p.; PATZER, 1964. 190. p.; AUBIN, H. 1966. 478. p. 99 PUB., IV. Nr. 70. 100 PATZER, 1964. 190. p. 101 HERMANOWSKI, 1996. 212., 270., 275. p. 102 WUNDER, 1968. 69. p. 103 ROSENER, 1985. 213. p.

Next

/
Thumbnails
Contents