Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága
410 „Continua Tábla" vallattassa meg a lakosokat, s annak alapján az „almási és kispetri határok között métákot 7 9 állítsanak fel". Arkosi Ferenc inspector 1773-ban egy ádámosi malomépítés ellen lépett fel. Nemes György özvegye, Rácz Kata asszony ugyanis új malmot akart építtetni, ami a compossessorok érdekeit sértette, ezért Csáky Kata mellé álltak. Váró úr, a Horváth urak és Cserényi István, Doboka megye jegyzője egyaránt úgy vélte, hogy amint „megköti a gáttyát, mindgyárást el kell vágatni". 8 0 Szőlőtermelés Amikor 1720-ban megtörtént a birtokok megosztása a két Csáky fivér között. Zsigmondé lett Almás, a szurdoki javakat viszont megosztották. Zsigmond úré lett Almáson 5 hordó bor, és még Kolozsvárról is átengedett neki 5 hordóval a testvére. 8 1 Az 1722-ben végrehajtott buzai 8 2 birtokosztásnál mindkét fivérnek jutottak szőlőföldek. Csáky Zsigmondnak 380 veder, Imrének 640 veder bort adó szőlőt osztottak, hozzátéve, hogy az utóbbinak a neki juttatott szőlőből 290 veder bor a Bihar megyei jövedelemből kiesett haszon pótlására szolgál. A család maga is pontosan ügyeltetett a szőlőben végzendő munkákra. A bihari szőlőkben Csáky Zsigmond özvegye tovább folytatta a szőlőtelepítést, majd idősebb lánya, Csáky Borbála és férje, Haller György is komoly szőlőterület- bővítést hajtott végre. 8 3 1782-re azonban egy köcsönakció következtében a bihari liiki és kohányi szőlők Csáky Kata birtokába kerültek, aki így az érmelléki szőlőtermésből is részesedhetett. 84 Csáky Kata kezén elsősorban az erdélyi Csáky birtokok maradtak, de a Bethlen birtokok is bővítették lehetőségeit. Hatfaludi Ferenc nagyalmási tiszt S 5 ugyan 1759-ben a szőlő kötözéséről informálta, de egy megjegyzése mindenképpen arra 79 Határkő, határjel. Az állandó bíróságot 1762-1767 között szervezték meg. Fond Jósika No. 661. 52-53. p. 80 Uo. No. 61. 61. p. 81 Uo. No. 643. 1-2. p. Az almási uradalom: Nagy Almás, Nagy Petri, Bábony, Nyíres, Czold, Kökényesd, Vármező, Rajtolcz, Bercse és Valkó. A szurdokiból Gorbó minden tartozékaival, „Salamon, Balásháza, Galgó, Bányika, Szentmihály praedium egészen ... és Veczki portio jutottak fenn megírt méltóságos úr, Csáky Zsigmond úrnak." A megosztás szerint Csáky Imre „Colosvárról is cedál vasa no 5". 82 Buza - falu és birtok Doboka vármegyében. BENKŐ, 1999. 397., 402^103. p. „A falu nagyon látogatott vásárokkal büszkélkedik." Nevét szerencsés gabonaterméséről kapta. Laki Kun István és Farnasi Keczeli István nemes Doboka vármegye hites assessorai 1722. június 25-én megosztották Csáky István fiai, Csáky Zsigmond és Imre között a Doboka vármegyei Gorbón, „felséges urunk őfelsége erdélyi törvényes táblája hites íródeákjai által" peragáit hiteles inventárium alapján az apjuktól örökölt birtokokat. Fond Jósika No. 643. 7-8-9. p. A búzái részről való osztálylevél - 1722. jún. 27. 83 Haller György és felesége gazdálkodásáról lásd PAPP, 2006b. 106., 135-136. és 142. p. 84 A bihari birtok ekkor hivatalosan Kornis grófnál volt árendában. Fond Jósika No. 661. 182. p. Tisztje irtatott a területen, bővítette a termelés lehetőséget és beszámolt a jobbágyok úrbéri kötelezettségéről (80 napszámmal tartoznak), valamint Kohányból szőlőkarókat is vitetett Erdélybe. 85 Csáky Kata praefectusa.
