Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága
Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága 409 Határviták, konfliktusok más birtokosokkal Csáky Kata birtokközpontjában, az almási vár erdejében idegenek (nyíresi és czoldi lakosok) is birtokoltak, akikről 1763-ban készíttetett előterjesztést a grófnő két kancellistával, amelyet az almási udvarbíró vett át, de a levelezés alapján még 1776-ban is gondot okoztak a családnak a szomszédos birtokosok. 7 2 1 7 80-ban Arkosi megtiltotta az erdő vágását, s javasolta a felelősségre vonását annak a Dálnoki nevű tisztnek, aki „az erdőnek nagy rontásával ok fát adott el, mégis azt soha az extractusában, se másuvá, sehol fel nem tette". Ugyancsak megfizettették az erdőt használó katonaságot is. 7 3 (Erdőrendtartások elkészítésére a család magyarországi ágához került bihari uradalmában is az 1780-as években került sor. 7 4) A családtagok levelezéséből kitűnik, hogy fa- és hordóeladásból is származott jövedelmük, 1782-ben pl. Branyicskán 200 forint. 7 5 Bilakon viszont éppen az okozott problémát, hogy az uralkodó által elrendelt magazinumok építése miatt „drágán drágadik mind fa, deszka, léc, sindely". Ezért a helybeli építkezésre kellene tartalékolni, mivel már pénzért sem lehet hozzájutni. 7 6 1793-ban a nagy drágaság és a vásárlás lehetetlensége Ádámoson még a juhistálló elkészültét is gátolta. Végh János próbálkozott Medgyesen a páter gvárdián segítségével, és Korondon is, de ezek 1000 zsindelyért 11 márjást kérnének. A malom zsilipjéhez azonban képes volt a fákat megszerezni, s kifaragtatni, ahogyan a malomkerekeket is. 7 7 1793-ban Kozma Ferenc perceptort vádolták meg, hogy tevékenységéből kár származott a grófnő „allodiális és tilalmas" erdeiben, aki felháborodottan utasította vissza a feltételezést. Kozma részbirtokos volt Fajszon, s éppen azt állította - miközben akár inquisitiót is önként hajlandó volt magára venni hogy sem a tilalmas, sem a közönséges erdőkön nincsen semmi fogyatkozás: „Mioltától fogvást én is vigyáztatok az erdőre, sem nem pusztul, sem pediglen a lopás nem oly gyakor." 7 8 A nagyalmási és kispetri lakosok között is kialakult egy határviszály, mert az udvarbíró engedélyezte az almásiaknak, hogy az új irtásokat visszafoglalhatják, de a régieket hagyják békén, amit a lakosok figyelmen kívül hagytak, s elrontották a petriek kertjeit. Végül Mátyus József csak azt tudta a grófnőnek javasolni, hogy a kolozsvári 72 Uo. No. 661.36-37. p. 73 Uo. No. 662. 50. p. 1780. július 4-én írott levél. 74 A plenipotentiáriushoz került instantiák szerint PAPP, 1996. 100-109. p. 75 Fond Jósika No 662. 73-74. p. 76 Uo. No. 661. 196-197. p. Árkosi levele Csáky Katának 1783. szeptember 13. 77 Uo. No. 661. 335-336. p. Végh János gabonát küldött Medgyesre, hogy azért hozzanak zsindelyt, de nem sikerült szereznie. 78 Uo. No. 547. 637. p. Kozma Ferenc 1781-ben Küküllő vármegye generális perceptora volt. Kozma levele Uo. No. 661. 312-313. p. „Bátorkodom pediglen továbbra excellentiádnak alázatosson emlékezetére hozni ezen falu erdeinek ezelőtti veszedelmét, mellyet a főhatalom egészlen a parasztok kezében adván, sok törekedéseim és fáradságom után, ismét az excellentiád hatalma alá hajtám, és ma a paraszt (az egy tűzifát kivévén) sem vágásával, sem eladásával nem szabad, de a tűzifának vásárra hordásával is illendő mérték tartatik."
