Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága
Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága 407 Teremiböl kapta a hírt Benke Mózestől, hogy a fonalakat kiadta szőni, azután megfehérítteti, majd oda küldeti, ahová a grófnő parancsolja. 5 6 Földművelés Csáky Kata követhető mintát kapott rokonaitól a jószágon folyó gazdálkodásról, s a források alapján igyekezett lehetőségeit kihasználni. Mátyus István almási udvarbíró már 1763-ban melegágyakról, karfiol és articsóka magok vásárlásáról tudósította úrnőjét, majd 1770-ben irtásföldek létesítéséről. Bilakon és Ádámoson zabot termeltek, de a sertések hízlalására tatárkát is. Árkosi Ferenc 1773-ban a Teremiből hozott veres köles és len vetéséről tudósította, s ő ajánlotta a tatárkát is - amelyet április végén célszerű vetni amely „szapora gabona, sertéseknek igen jó, csak jó földben vessék". 5 7 Adámoson, Bilakon és Almáson a háromszori szántás után jó árpa, Bilakon rozs is termett. 5 8 Árkosi Ferenc 1781 szeptemberében Bilakon és Sajókeresztúron nézte meg a szántót, s úgy tudta, hogy Keresztúron pl. „igen szép tiszta búzát vetettenek ötven vagy száz vékát". 5 9 1 7 7 7-ben Kádár Mózes a küküllővári uradalomból is azt írta a grófnőnek, hogy „itt a gabona igen szép és jó", a törökbúza is ígéretes, s a várhegyen lévő nagy lábat már megugarolták. 6 0 A jó hír nem tartotta magát sokáig, mert júliusban olyan jégeső volt, hogy „a Várhegynek egy részit megrontotta", ezért Bethlen Miklós kedvetlenül adta tovább az udvarbíró hírét feleségének. 6 1 Az asszony éppen akkor Nagyalmáson ellenőrizte az aratást, ahol levele szerint „430 arató, 40 gyűjtő és 20 egybe kévéző vólt ma". A terméssel is meg volt elégedve, hiszen „ezen a földön, ahul a jég miatt nem érte az Isten ítéleti az helységeket, szép áldás vagyon, csak mák nincs..." 6 2 Egy 1782-ből fennmaradt elszámolás szerint Branyicskán búza és törökbúza még eladásra is maradt. 6 3 A termés minőségével Árkosi inspector általában elégedett volt, 1783-ban csak a zabról jelezte a dézsmáláskor, hogy igen apró, valamint a középfalvi gabonáról, hogy szegényesebb 6 4„fel mind üszög az gabonának". A gabona - a gabonásházak építése ellenére - esetenként tönrement. 1791 februárjában Ramutzai Miklós tudósította asszonyát, hogy az árendás zsidótól volt kénytelen a grófnőnek gabonát venni, mert bár van 223 kalangya csépeletlen őszi búza asztagon, a keze alatt lévő „elegyes, rozsos, vad ... nem excellentiád asztalára való". 56 Fond Jósika No. 661. 338. p. 57 Uo. No. 661. 61. p. 58 Uo. No. 661. 68-69. p. 1773. november 3. Bodoni György levele Sajókeresztúrról. 59 Uo. No. 661. 175-176. p. Bilakon 30 köblöt vetettek. 60 Uo. No. 661. 113-115. p. 61 Uo. No. 661. 111. p. Bethlen Miklós 1777. július 18-i levele Szebenből. 62 Uo. No. 662. 25. p. 1777. július 28, Nagyalmásról küldött levél. 63 Uo. No. 662. 73-74. p. 1782. július 6-án Csáky Kata levele Szamosfalváról Bethlen Rozáliának. 64 Uo. No. 661. 196-197. p. Arkosi levele Sajókeresztúrról 1783. szeptember 13-án.
