Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága

Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága 401 Hatfaludi szóvá tette, hogy nem fordítanak elég figyelmet a két uradalomban a széna, szalma és a fa felhasználására, amiből ő maga 2000 forint hasznot is tudna teremteni.

2

0 A megbízott ötletének hasznosításáról nincsenek információk, de az bizonyos, hogy nem kínált kedvezőtlen lehetőséget. 1758-ban a grófnő testvére, Csáky Borbála azzal örvendeztette meg húgát, hogy Szamosfalváról „reménségen kül való jövedelmecske vót", amelyet két részre osztva is egyiküknek 1039 magyar forint jut, szemben az előző évi (1756) haszonnal, ami csak 692 forint 50 pénz. Jellemző a két testvér közötti korrekt viszonyra, hogy Borbála a pénzről egy aláírt, pecsételt levelet várt vissza, ami így egyértelmű elszámolásnak minősült.

2

1 A birtok későbbi jövedelmezőségére utal a grófnő levélvégi megjegyzése is, amely szerint „Ezen levél bizonyítta, hogy első esztendőkben mely kevés jövedelem jütt, s mi vittük ennyire". Férje halála után még fontosabbá vált a hatékony gazdálkodás, bár az özvegy grófnő nem mindig bízhatott tisztjeiben. 1781. decemberében Kozma Mihálynak írta, hogy „Kegyelmed siessen vissza, itt sok a dolog, nekem senkim sincs. Az ménest se hajtatá fel kegyelmed Búzában, se juhokat, a sertések dolgát se igazította el, s én magam gyermekeimmel nem örömest viszálkodom. Szép jövedelmű, exlutiás özvegy vagyok, talám lenne hatszáz forint Teremiből, s ott is marha van szénán, a sok sertés, végre azzal adunk számot, hogy azokra költ széna, gabona. Én ott hasznot remélvén az fából is, égettbor főzést se akarnám megengedni, egyszóval mindent pénzzé tenni, ezzel kegyelmedet várom." 2

2 A grófnő kellő önmérséklettel és előrelátással intézkedett. Igyekezett tisztjeit a várható haszon és a ráfordítás összefüggéseire figyelmeztetni, s lehetőleg mellőzni a kevés haszonnal járó elképzeléseket. Amikor Kellő Ambrus a luncseni pusztára majorságot akart létesíteni, egy csűrt építeni, egy béres ekét, egy bivalyszekeret odaadni, akkor ez nem nagyon tetszett a grófnőnek, mert nem látta a kezdeményezés jövedelmezőségét: „Az praefectus hívassa vala az tisztet és eziránt beszéljen, hogy az oeconomiát miként terjeszthessük. Ottan igen nehezen jön az jövedelem. Az luncseni pusztáról különösön kell beszélni. Hat béres ökör, 2 bival, 3 béresre való költség többre megyen esztendeig 100 Rft[nál], s vajon a hasznot mennyire számlálhatnánk? "

2

3 20 UoNo. 661. 12. p. 21 Uo. No. 661. 13-14. p. A pénzt egy bizonyos páter Medvés vitte magával, s feltehetően ő volt az a páter káplán, avagy fráter Medvés Domokos is, akit Csáky Kata Hatfaludi segítségére Hídalmásra küldött. 22 Uo. No. 662. 61-62. p. 1781. december 1-i levél. Ex(c)lutiás-kirekesztett: Erdélyi Szótörténeti Tár, III. 532. p. 23 Uo. No. 661. 205-206. p. Kellő Ambrus 1783. április 17-én, Szurdokról írott levele után írott megjegyzés.