Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete az 1852-es statisztika tükrében

390 cukorrépa egyéb ipari növények szántóföldi főzelékfélék, zöldségfélék, egyéb mesterséges rét ha 0,111 0,465 1,167 2,563 a vetésterület %-ában 0,54 2,27 5,70 12,50 Az ugar és a helyébe kerülő mesterséges rét aránya a mezőgazdaság átalakulását, a hagyományos ugaroltató gazdálkodás visszaszorulását és a váltógazdálkodás terjedését tükrözi, amely a vetésterület növekedését is jelenti. A növekedés az új kultúrák (burgonya, cukorrépa, stb.) térhódításának kedvezett, azonban a gabonafélék így is a vetésterület 3/4-ét foglalták el. A vetésterület alapján a francia mezőgazdaság a 19. század közepén alapvetően gabonatermelő volt. A gabonafélék vetésterületéből (15,364 millió ha) a táplálkozás számára legértékesebb gabona, a búza (6,985 millió ha) részesedett a legnagyobb aránnyal, 45,46%-kal. A búzát a lótartáshoz nélkülözhetetlen zab követte 3,263 millió ha-ral (21,24%-kal). A másik legfontosabb kenyérgabona, a rozs foglalta el a harmadik helyet 2,193 millió ha-ral (14,27%). Az összes többi gabonafélének (kétszeres, árpa, kukorica, köles, hajdina) csupán 2,923 millió ha (19,02%) jutott a vetésterületből.

2

0 A termés mennyisége alapján még nagyobb az eltérés a búza javára. Az 1852-es felmérés a termés mennyiségét hl-ben adta meg, de közzé tette a gabonafélék hl-enkénti súlyát is, így lehetséges volt az átszámítás.

2

1 3. táblázat A gabonatermelés szerkezete súly alapján (q) 1852-ben

2

2 I búza kétszeres rozs árpa zab q 70 208 460 5 672 005 17 202 620 10 089 650 26 744 726 % 49,96 4,03 12,23 7,16 19,03 kukorica hajdina összes gabona q 4 844 892 5 862 252 140 524 605 % 3,43 4,16 100,00 20 Uo. 400-405. p. 21 1 hl búza 73,7, kétszeres 69,42, rozs 68,17, árpa 58,9, zab 43,35, kukorica 70,35, hajdina 55,77 kg volt. Statistique agricole ... 1852. vol. II. 400-405. p. 22 Uo. 400-404. p.