Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete az 1852-es statisztika tükrében
Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete. 391 Űrmértékben (hl) a búza részesedése természetesen kisebb, 42%, a zab részesedése pedig nagyobb, 27%. A három legfontosabb, a búza, a rozs és a zab - területi részesedésének nagyjából megfelelően - súlyban a gabonatermelés 81,22%-át tette ki. A vetésterület megoszlása és a gabonafélék súly szerinti aránya csak egy-egy termelési ágazat szerkezetére enged következtetni. Az egész termelés szerkezetére legfeljebb a művelési ágak megoszlása utal, de az arányokat nem fejezi ki pontosan. Naturális mutatókkal nem lehetséges az összes ágazat közös nevezőre hozása. Területi részesedés, súly vagy űrmérték alapján nem vethetők össze olyan ágazatok, mint a búza és a hústermelés vagy a gyapjú és a bortermelés. Ez csak a pénzértékben kifejezett termékekkel lehetséges. Mivel az 1852-es felmérés tartalmazza az összes termék évi átlagárát, összeállítható a termelés szerkezetét legjobban kifejező mutató, a mezőgazdasági végtermék. Ehhez azonban először az összes terméket magában foglaló összterméket kell ismernünk. Természetesen az össztermék és végtermék is torzíthat, mivel állandóan ingadozó árakat és változó árszerkezetet tükröz. így az egyes ágazatok felértékelődhetnek vagy leértékelődhetnek egymáshoz viszonyítva. Áremelkedés esetén az össztermék és a végtermék nagyobb mértékben növekszik, mint a súlyban vagy űrmértékben kimutatott termelés. A rossz termést a magas árak miatt a két mutató részlegesen elfedi, ahogy a fordítottját is. Éppen az 1850-es évek elejétől kezdődött egy hosszabb időtartamú, az 1870-es évek közepéig tartó áremelkedési periódus, amelyen belül az éves átlagárak ingadozása emelkedő tendenciájú volt. 2 3 1852-ben átlagban 22,3 frank volt 1 q búza. Az előző négy év átlagára 20,6 frank, a következő négy évé viszont 30,7 frank volt. 24 A többi kulcstermék áraira sajnos nincsenek idősoraink, csak az 1840-184l-es és az 1862-es statisztika áll rendelkezésünkre. 1 kg marhahús 1840-ben ugyanúgy 0,75 frankba került, mint 1852-ben, míg 1862-ben már 1,08 frankba. 2 5 A bor ára 1840-ben 11,40 frank/hl, 1852-ben 13,14 frank/hl, 1862-ben viszont 28,52 frank/hl volt. 1 q széna 1840-ben és 1852-ben egyaránt 4,3, 1862-ben már jóval többe, 5,7 frankba került. 2 6 Az 1852 -es árak tehát közepesek voltak az előző és a következő felmérés idején rögzítettekhez képest. 23 BRAUDEL-LABROUSSE, 1976. 716-717. p. 24 LABROUSSE, 1970. 10. p. 25 Agriculture... 1862. vol. II. LXXXI. p. 26 Uo. XXXVIII. p.
