Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete az 1852-es statisztika tükrében
Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete. 389 * a legelőhöz olyan pusztákat, vizenyős, rekettyés és bozótos területeket is hozzászámítottak, amelyek csak időnként hasznosíthatóak. Az 1862-es felmérés szerint a tényleges legelő terjedelme 5, 021 millió ha. A felmérés 1852-re vonatkozóan is közli a tényleges legelő terjedelmét: 5,057 millió ha. 1,523 millió ha-t tehát a nem hasznosított területekhez is számolhatnánk. így a mezőgazdaságilag nem hasznosított terület 4,197 millió ha. 1 7 A megoszlás alapján egyértelmű, hogy a szántóföldi gazdálkodás meghatározó szerepű, a szántó az összterület közel felét, a hasznosított területnek pedig 52%-át foglalja el. Kérdés azonban, hogy az egyes szántóföldi kultúrák területi aránya milyen, mennyire szolgálja az emberi élelmezést, s mennyire a haszonállatokét. Az 50,354 millió ha hasznosított területből a mesterséges rét, a rét és a legelő - 14,2 millió ha, vagyis a hasznosított terület 28,2%-a- csak az állattartást szolgálta. Ezen kívül a gabonafélék vetésterületéből 2,675 millió ha, a burgonyáéból 268 ezer, a fözelékfékéből 42 ezer, a gesztenyésekéből 151 ezer ha termését szintén takarmányként használták fel. Összesen tehát 17,336 millió ha, a hasznosított terület 34,43%-a látta el takarmánnyal az állatállományt.' 8 Az emberi élelmezést biztosító haszonnövények közül általában a gabonafélék (a francia statisztikák a kukoricát és a hajdinát is a gabonafélékhez sorolják) a meghatározóak, de egyéb növényeknek (burgonyának, főzelék-és répaféléknek) is lehet jelentős súlya. Minderre a vetésszerkezet vizsgálata adhat választ. 2. táblázat A vetésterület megoszlása 1852-ben (millió ha-ban) 1 9 szántó ugarral ugar vetésterület gabonafélék burgonya ha 26,204 5,705 20,499 15,364 0,829 a szántó %-ában 100,00 21,77 78,23 a vetésterület %-ában 74,95 •1,(1! 17 Agriculture ... 1862. vol. II. 107. p. 18 Az 1 852-es felmérés nem tartalmaz adatokat arra vonatkozóan, hogy az említett termékek hány százaléka szolgált takarmányul. E tekintetben az 1862-es felmérést hívhatjuk segítségül, mivel az arányok tíz év alatt nem változtak meg alapvetően. E szerint a búza 3,5, a kétszeres 1,8, a rozs 6,3, az árpa 26,3, a zab 52, a kukorica 29,3, a hajdina 20,3, a burgonya 32,4, a főzelékfélék 6, a gesztenye 26,1 %-a takarmányként hasznosult. A terméshozamok ismeretében az arányoknak megfelelő terület kiszámítható. Agriculture ... 1862. vol. I. VIII. és XXI. p. 19 Statistique agricole ... 1852. vol. II. 401-410. p.
