Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete az 1852-es statisztika tükrében
Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete. 387 ha fenntartásokkal is, de használható. A Franciaország statisztikája. Mezőgazdaság 1840-1841-ben jelent meg négy kötetben. 8 Az 1840-184l-es statisztika alapján született meg az ötlet az 1850-es évek elején, hogy évtizedenként szükséges egy átfogó, a termelés és az agrárgazdaság minden vetületét felölelő statisztikai felmérés. Kivitelezésére 1852-ben került először sor, majd a század végéig minden évtizedben (1862, 1873, 1882, 1892) megismétlődtek a munkálatok. 9 A II. Köztársaság és a II. Császárság alatt folytatódott a statisztikai intézmények további kiépítése. 1852-ben állandósították a kantonális felmérő bizottságokat, létrehozták a megyei statisztikai hivatalokat és minden megyében mezőgazdasági konzultatív kamarákat szerveztek. A felmérés készítése során-az 1840-184 l-es statisztika hibáiból okulva - jelentős hangsúlyt helyeztek a szakmai tanácsadásra és az ellenőrzésre. Könnyítette a felmérést, hogy a kataszteri lapok hozzáférhetővé váltak, a 173 kérdés egy részéhez pedig — a felmérő biztosok megsegítésére - javaslatokat fűztek. Természetesen az 1852-es statisztika sem mentes a téves adatoktól, de sokkal kevesebb korrekciót igényel, mint az 1840—1841 -es. 1 0 Az 1852-es felmérés 1 1 (Franciaország statisztikája. Mezőgazdasági statisztika, 1852) szerkezeti felépítése hasonló az 1840-184l-eshez, de gazdagabb egy új fejezettel, amely az agrárgazdaság címet viseli. A táblázatokat most is járásonként állították össze, amelyekből megyei, regionális és országos összesítések készültek. A felmérés kilenc nagy fejezetből áll: 1. Gabonafélék (búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, kukorica, hajdina), 2. Különböző növények (burgonya, cukorrépa, répafélék, főzelékfélék, olajos magvú növények, kender, len, komló, kerti növények, egyéb növények), 3. Takarmányok (természetes rét, mesterséges rét, legelők), 4. Fás növények (szőlő, gyümölcsfák, gesztenyefák, eperfák, diófák), 5. Haszonállatok (ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, juh, egyéb), 6. Az agrárgazdaság (a föld megoszlása, a mezőgazdaságban használt munkaerő, mezőgazdasági eszközök), 7. Függelékként a selyemhernyó tenyésztés, 8. Összefoglaló táblázatok, 9. A földművesektől származó meteorológiai feljegyzések. 1 2 Egy-egy gabonaféléről tíz-tizenkét informatív rubrika szerepel: vetésterület hektárban (továbbiakban ha), vetőmag hektóliterben (továbbiakban hl), hozam közepes termésű évben és 1852-ben, a gabonaféle átlagára 1852-ben, bruttó termelési értéke, a termelés helyén elfogyasztott mennyisége, a megtermeléséhez szükséges munkanapok száma, 1 ha-ra eső munkaerő költsége. A haszonállatokról viszont egyenetlenebb információkat nyújt. Közli számukat, korösszetételüket, átlagsúlyukat, hozamaikat, évente levágott számukat, a húsfogyasztást, az állati termékek árait, az állatállomány értékét és éves termelési értékét, de nem minden haszonállatnál egyformán. Az egyes haszonállatoktól származó termékek értékét nem különíti el. Az agrárgazdaságról ké8 Agriculture ... 1840-1841. XVI. p. 9 GARRIER, 1977. 271-272. p. 10 DÉMONÉT, 1990. 25-28. p. 11 A nyomtatásban is megjelent. Lásd: Statistique agricole ... 1852. vol. I. vagy vol. II. 12 Statistique agricole ... 1852. vol. 11.450-451. p.
