Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete az 1852-es statisztika tükrében
386 gazdasági társaságok, stb. Ez a kísérlet volt viszonylag a legsikeresebb. Az 1812-es körlevélre 26, az 1814. decemberire pedig 60 megyéből érkezett részleges vagy teljes feljegyzés. A 60 megyéből 18 válasza nem volt értékelhető, 23 részleges értékelést küldött, 19 viszont kitöltötte a kérdőív majd minden pontját. Mennyisége és minősége alapján ez az első két felmérés, amely a történész számára az adott megyére vonatkozóan hasznosítható. A közel 600 oldalas anyag 1914-ben nyomtatásban is megjelent Az 1814-es mezőgazdasági statisztika címmel, az 1812-es felméréssel együtt. A kötet nem annyira statisztikai táblázatok, mint inkább kvalitatív leírások gyűjteménye. 5 A rendszerváltások nem akasztották meg a mezőgazdasági felmérések lassú, de egyértelmű fejlődését. 1815-től minden évben készült megyékre lebontott országos termelési táblázat a főbb haszonnövények vetésterületéről, hozamáról és eladási árairól. 1829-ben az állatállományról készítettek országos összeírást. Az adatszolgáltatás megbízhatóbb lett, de még korántsem kielégítő. Most is hiányzott a megfelelő helyi szakmai irányítás és a felvett adatok szakszerű ellenőrzése. Az 1815-1835 között készült termelési táblázatok - az iparra és a kereskedelemre vonatkozó statisztikákkal együtt - 1837-ben Statisztikai irattárak címen jelentek meg. Ez a kötet már alapvetően aritmetikai jellegű. 6 1835-ben Hippolyte Passy belügyminiszter szorgalmazására új terv született egy minden eddiginél részletesebb, teljesebb és pontosabb adatokat tartalmazó mezőgazdasági statisztika elkészítésére. A prefektusoknak küldött körlevél többek között arra hivatkozott, hogy Franciaország lemaradt ezen a téren, mert már több európai ország rendelkezik ilyen felméréssel. A munkálatok elindítását 1836-ban rendelték el, mellékelve a kitöltendő táblázatokat, amelyeket a prefektusok a polgármestereknek juttattak el, az ország 37.300 településére. Először fordult elő, hogy az adatfelvételeket a településeken kellett elvégezni. A polgármesterek többsége azonban kifogást emelt, arra hivatkozva, hogy nincs hozzá szakszerű apparátusa, a helyi népesség nem ismeri még eléggé a forradalom alatt bevezetett százas mértékrendszert, s nem ismeretesek a már elkészült kataszteri lapok sem. Ezen észrevételek hatására ismerte fel a kormányzat, hogy a központi apparátus mellett helyi szervezet is szükséges. így jöttek létre a kantonális felmérő bizottságok, amelyek a helyi társadalomból kiválasztott adatfelmérő biztosokból álltak. 7 Az adatfelvételek településenként történtek, de a táblázatokat járásonként (363 járás) állították össze, amelyekből megyei (86), regionális (4) és országos összesítések készültek. Minden igyekezet ellenére az adatfelvételek során sok elírás és félreértés történt. A kérdések száma és olykor bonyolultsága meghaladta a felmérő bizottságok kapacitását. Nem került sor most sem a szisztematikus ellenőrzésre sem az adatok korrekciójára, így egyenetlenre sikerült a felmérés. Mindezek ellenére ez volt az első ténylegesen országos méretű és minden termelési ágat felölelő statisztika, amely 5 Statistique agricole ... 1814. Introduction, I-XX. p. 6 Archives statistiques ... 1837. Rapport au roi, XIII. p. 7 GARRIER , 1977. 270-271. p.
