Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete az 1852-es statisztika tükrében

PAPP IMRE A FRANCIA MEZŐGAZDASÁG TERMELÉSI SZERKEZETE AZ 1852-ES STATISZTIKA TÜKRÉBEN A modern mezőgazdasági statisztikai felmérések kezdetei Franciaországban a direktórium és Napóleon korába nyúlnak vissza. Francis de Neufchateau belügyminiszter 1797-ben a prefektusoknak írott körlevelében hirdette meg a rendszeres felmérések szükségességét az ország minél pontosabb megismerése érdekében, amely nélkül lehetetlen a jó kormányzás. 1801-ben a belügyminisztérium felügyelete alatt Statisztikai Hivatalt állítottak fel, amely ebben a formában 1812-ig működött, majd apparátusa az egyes minisztériumokhoz került. 1828-tól ismét egységes szervezetet (Franciaország Statisztikai Hivatala) alakítottak ki, amelyet később Franciaország Országos Statisztikai Hivatalának neveztek el (Bureau de la Statistique générale de France).

1 A tényleges felméréseket Jean-Antoine Chaptal belügyminiszter indította el 1801-ben. A központilag kidolgozott kérdőíveket a prefektusok kapták meg, hogy ezután megyéjükről évente, rendszeresen készítsenek leíró statisztikát. Ez kapta a megyei vagy prefektusi statisztika nevet. A mezőgazdaságra vonatkozó, hat alaposan kidolgozott táblázatot a későbbi felmérések is hasznosították.

2 A kísérlet azonban nem hozott sikert az 1806-os reform után sem: a mezőgazdaságra vonatkozóan összesen kilenc megyei leírás született, s ebből is csak három volt teljes. A prefektusoknak nem volt szakszerű helyi apparátusuk a kivitelezéshez, s nem szervezték meg rendesen a hozzáértő prefektusi és adóügyi tisztviselők, valamint a helyi mezőgazdasági társaságok együttműködését sem. A társadalom idegenkedett a felmérésektől, tartva egy újabb adóemeléstől, ezért gyakran nem a valóságnak megfelelő választ adta a kérdező biztosoknak.

3 Problémát jelentett, hogy nem ismerték a terület pontos nagyságát. A kataszteri felmérés elkezdését Napóleon ugyan 1807-ben elrendelte, de a feltérképezés az 1840-es évek elejéig lassan haladt. 1842-ben még csak a megyék feléről készültek el a kataszteri lapok. A munkálatok ezután gyorsultak fel, s 1850-re - Korzikát kivéve - lényegében befejeződtek.

4 1812-ben és 1814-ben kiegészítették és megújították a kérdőíveket. Megmaradt a korábbi négy nagy kérdéscsoport (a föld hasznosítása, a föld termékei, az állatállomány, általános vizsgálódások), de az utolsóhoz új szempontok kerültek: az agrárgazdaság fejlődése, a földbirtok kezelési típusai, a falusi gazdaság rendtartásai, a mező1 GILLE, 1964. 122., 156. p. 2 BOURGUET, 1989. 68., 431^*37. p. 3 FESTY, 1956. 48. p. 4 HERBIN-PEBEREAU, 1953. 23-24. p.