Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kujbus Éva: „Kegyeskedjenek Nyíregyháza városa kebelibe bévenni..." Lakos-és polgárjog Nyíregyházán (1753-1848)
322 Akiket nem láttak szívesen 1753 után az ócseh nyelvű, magát tótnak tartó evangélikus lakosok új közössége befogadott mindenkit nyelvre, vallásra, származásra való tekintet nélkül, de az 1757-ben kelt földesúri szerződésben azt azonban rögzíttették, hogy „sem zsidó sem görög, sem más velek egyben nem férhető kereskedő vagy másféle lakos közikbe nem elegyittetik... " 3 3 A népes közösségnek azonban szüksége volt a mindennapi élethez és a gazdálkodáshoz elengedhetetlen, a háztartásban elő nem állítható eszközökre, szerszámokra. Ezért tettek a betelepülés utáni években kivételt a görögökkel, akiket azért tűrték meg itt, mert csak ők tudták üzemeltetni a földesúrtól bérelt boltot. 1767-től azonban már a helybeliek is próbálkoztak a kereskedelemmel, majd „főképp felvidéki, leginkább szepességi kereskedők telepedtek meg, akik egyrészt, mert luteránusok voltak, de mert tótul beszéltek, könnyen elhelyezkedtek városunkban. " 3 4 A bevándorló kereskedők megkapták a letelepedési engedélyt, de teljes jogú nyíregyházi lakossá majd polgárrá csak a szokott módon válhattak. 3 5 Az újonnan betelepülők „a közösség érdekeinek védelmében" foglaltatták írásba a zsidók betelepedésének tiltását is. Még a megváltakozás után a földesúri fennhatóság alól felszabadult közösség életét szabályozni hivatott rendelet is azt hangsúlyozta, hogy a város polgárai vagy lakosai nemcsak a helybeli nagykorúak lehetnek, hanem a választott közönség engedelmével idegenek is, „kivévén a zsidókat, akikre nézve megkívántatik, hogy kevés napokig való itt mulatósok is a bíróság írásbeli engedelmével történjen", 3 6 A zsidók nem lehettek itt licitánsok, árendánsok és kocsmárosok/ 7 sőt 1829-ben az „impopulationalis contractusok"-ra hivatkozva azt is megtiltották, hogy a sóstói szódagyárat üzemeltető bérlő 1/3-ad részt subárendába adjon Glück Sámuelnek, mivel „ a zsidók ezen határbeli birtoktól egyáltalán fogva ki vannak tiltva ", 3 8 Az ingóságokat érintő kereskedelmi kapcsolat azonban élénk volt a város és a környékbeli zsidók között, sőt a nyíregyházi elöljárók 1828-ban pl. még a vásárnapot is megváltoztattak a kedvükért, és a szeptember 8-i vásárt - minthogy az zsidó ünnepre esett - eltolták két nappal/ 9 1840. november 9-én azonban minden eddigi tiltást feloldó határozat született, és megengedték a tokaji Fried Jakab betelepülését 4 0 Ezt követően mind többen érkeztek a 33 V. A. 101/f. Nyíregyháza Mezőváros Választott Hites Közönségének iratai, 1751-1848 (1849). Várossal kötött szerződések, 1752-1847. 37b/37b. 1757:9. 34 H offmann , 1931. 134. p. 35 Azoknak a kereskedőknek, akikre szükség volt, kedvezményeket is ígért az elöljáróság. 1834-ben pl. így hívtak posztókereskedőt a főpiacon álló boltba. Lásd V. A. 101/a. 6/6. No. 1014. 1834. 36 V. A. 1 l/h. 39/39. 1826:3. 37 V. A. 1 l/a. 2/2. No. 1239. 1826. 38 V. A. 1 l/a. 2/2. No. 1858. 1829. 39 Balkány i zsidó volt a város fő pálinkalifferánsa, a szegegyházi zsidó vásárolta fel a gabonát, pesti zsidók vették meg itt helyben, a városháza udvarán a gyapjút. 40 V. A. 11/k. Nyíregyháza Mezőváros Választott Hites Közönségének iratai, 1751-1848 (1849). Birtokváltozásijegyzőkönyvek, 1792-1825. (= V. A. 11/k.) 39/39. 1840:15.
