Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Bariska István: Az 1463. évi soproni békeszerződés és annak háttere
Bariska István: Az 1463. évi soproni békeszerződés és annak háttere 29 Regni Hungari[a]e " egységesen álltak ki. 1 2 Az ifjú Mátyás ellen többször lázadó Újlaki Miklós éppúgy, mint Garai Jób, akinek apja, Garai László nádor még 1458-ban Németújváron III. Frigyest választotta magyar királynak. 1 3 Nem szabad elfelejteni azonban, hogy Szécsi Dénes, „Isten és a pápai szék kegyelméből bíboros, esztergomi érsek " (,, Dyonisius von gots vnd des Babstlichn s fuels gnadn Cardinal Ertzbischofzu Gran ") állt azon magyar bárók és előkelők névsora élén, akik utólag a fenti, kvázi felhatalmazó oklevelet fogalmazták a magyar tárgyaló fél számára. Szécsi érsek a pápai követ befolyásolására lényegében az egész magyar püspöki kar támogatását is biztosította Mátyás számára. Olyankor, amikor a magyar uralkodónak óriási erőfeszítésébe került, hogy úrrá legyen az ellene irányuló lázadásokon. 1 4 A Szent Korona ügye, de csak ez, mindenkit egyesített. Azokat is, akik nem nézték szívesen, hogy a korona birtokában Mátyás megkoronázása, ennélfogva majdani uralma is végre legitim lesz. Az a követelmény pedig, hogy a magyar rendek külön kötelesek ratifikálni Bécsújhely és Sopron okmányait, csak a magyar szerződő fél példányában található. Ehhez azonban maga III. Frigyes ragaszkodott. 1 5 Ez önmagában is érvet szállít ahhoz, hogy a bécsújhelyi-soproni „békecsomag" egyetlen oklevelét sem szabad a többitől elkülöníteni. Ezért a „békecsomag" egyes részeit egymástól nem szabad elválasztani. 4. Miről szól az 1463. évi békepaktum? Az 1463. évi békepaktum III. Frigyes-féle, valamint a magyar rendi küldöttség által szerkesztett szerződéspéldányai lényegében nyolc kérdéskört jártak körbe. A diplomaták nem számozták meg ugyan az egyes szövegrészeket, de elfogadhatjuk Nehring csoportosítását. Elfogadjuk akkor is, ha további tételeket lehetett volna nyitni. Ugyanakkor olyan téma is van, ami csak a magyar változatban él, de olyan is, amelynek csak a ratifikációs oklevelekben leljük a nyomát. Minthogy a pontok szerinti tárgyalásra itt nem kerülhet sor, az tűnt a leghasznosabbnak, ha az egyes oklevelekben előforduló közös ügyek feldolgozása mellett döntünk. Ez a megoldás azt kínálja, hogy lényegében a bécsújhelyi és soproni források tárgyalási sorrendjét követve foglalkozni kell a nyugat-magyarországi koronazálogokkal (1), a Szent Korona sorsával (2), a zálogbirtokok kormányzati (igazgatási) és törvénykezési ügyeivel (3), a béketárgyalásokon hozott egyházi jogokat érintő kérdésekkel (4), a török elleni hadjárat kötelezettségével (5), a magyar királyi cím viselésénekjogával (6), Mátyás király adoptálásával (6), Miksa főherceg támogatásával (7), a 12 GYMSML Soproni Levéltára. Dl. 1910. 1464. „Tractatus Pii Pontificis". A magyar bárók és előkelők ratifikációs oklevele. Székesfehérvár, 1464. ápr. 3. „Auch zu Widerbringung dr heiligen Coron des bnantn Reichs Hungern". 24. fol. 13 TRINGLI, 2003.49. p. 14 KUBINYI, 2001. 50. p. IS BARISKA, 2007/a. 67, p.
