Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Bariska István: Az 1463. évi soproni békeszerződés és annak háttere
30 Habsburg örökösödés ügyével (8), végül a Habsburgok feltételezett koronázásával (9) és mindazzal, amit az élet az egyebekbe sorolt (10). Nehéz erről röviden beszélni, de megúszni nem lehet. A kérdések a tárgyaló felek tetszése szerint kerültek terítékre. Képtelenségnek tűnik, de nem a legfontosabbal kezdték. Azaz nem a Szent Korona ügyével. Ráadásul az akkor még feltételes módban megfogalmazott Habsburg örökösödés és következményeinek ügye is a paktum második részébe szorult. Ezzel nem azt akarjuk sugallni, hogy a koronazálogra jutott nyugat-magyarországi várak, uradalmak és városok kérdését alá kéne becsülni. Sőt, arra kell gondolni, hogy éppen az érdekelt III. Frigyes szorgalmazhatta a zálogbirtokok előresorolását. Mi is ezt követjük. A Szent Korona visszaadásának ára volt: Nyugat-Magyarország jelentős részének elzálogosítása. 1 6 Az 1447. évi regedei (radkersburgi) fegyverszüneti egyezményben még 14 olyan nyugat-magyarországi várat, uradalmat és várost soroltak fel, amelyek különböző módon kerültek Habsburg ellenőrzés alá. 1 7 Az 1463. évi békepaktumban 5 zálogbirtokról és városról olvashatunk, az 1491. évi pozsonyi szerződésben pedig 7 nyugat-magyarországi várat, uradalmat és várost említettek. 1 8 A zálogbirtokok száma tehát eleinte ingadozott, hol köz-, hol pedig magánjogi okokból. Ez a történet e tekintetben nem olyan volt, mint a Zsigmond által elzálogosított 13 szepesi városé, amelyek száma stabil maradt. 1 9 1463-ban Fraknó, Kabold, Kismarton, Kőszeg és Rohonc várait, tartozékait és városait sorolták be a Szent Korona zálogaként. Ezért egyelőre az a kérdés még nyitva maradt, hogy Fraknó és Kabold miért szerepel III. Frigyes és a magyar rendi küldöttség szerződés-példányaiban. Továbbá az a kérdés is megválaszolatlan maradt, hogy Kismarton, Kőszeg és Rohonc meg miért szorult III. Frigyes és Mátyás király ratifikációs oklevelébe. Ráadásul úgy, hogy Mátyás első, budai oklevele erről csak egy héttel később született. Találgatásokba inkább most nem megyünk bele. Abba az ismételt figyelmeztetésbe azonban igen, hogy a zálogba vetett nyugat-magyarországi helyek egységes kezelésének nincs alternatívája. Amiként a paktum egyes darabjai együttes értelmezésének sem. Viszont ez volt a tárgyalások első pontja. Ha minderről nem is, de a koronazálogra került magyarországi helyek köz- és magánjogi státuszáról illik beszélni. Osztrák történészek olykor habozás nélkül azt állítják, hogy közjogi (államjogi) értelemben is osztráknak minősítették a záloghelyeket. Érveiket hol kormányzati, hol meg adóigazgatási alapokra helyezik. 2 0 Pedig a szerződésszövegek világosan fogalmaznak, amikor arra utalnak, hogy ezek a várak és városok, „qu[a]e in metis et limitibus Regni Hungari[a]e constituta", tehát a „magyar 16 BARISKA, 2007/b. 204 p. 17 CHMEL , 1837. Nachdruck. Graz, 1971. Waffenstillstand zwischen König Friedrich und den Ungarn, aufZwey Jahre. Radkersburg. 1447. jún. 1. 102. sz. 238-239. p. IS BARISKA, 2007/b. 34-35. p. " 19 DEMKÓ, 1890. 290 p. 20 PR1CKLER H„ 1970. 168-174. p.; PRICKLER L., 1998. LI. p.
