Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben?

282 Az általában András bácsinak nevezett öreg úr Borsod, Heves, Torna s több tekintetes s nemes vármegyének volt táblabírája - táblabíró s így igen természetesen konzervatív párti, konzervatív a vaskalaposságig. A negyvenes évek vége felé volt. Az öreg András bácsi gazdasági, népnevelési munkákat írt, míg az akkor még élete delén állott Táncsics politikai irodalommal foglalkozott. 1846-ban x megjelent Táncsicsnak »A szabad sajtó«-ról írt műve. A konzervatív Magyarországon valóságos forradalmi röpirat volt ez. A papság, melynek köréből került ki a cenzorok nagy serege, a megyék, melyekféltékenyek voltak, hogy gyűléseik lefolyását előleges cenzúra nélkül a szabad sajtó közzé fogja tenni, amint azok lefolytak, - egyenlően el szörnyülködtek Táncsics e műve fölött s megindult a harc a jós író ellen, kinek szelleme két évvel előbb írta könyvében azt, amit a nemzet és koronás fejedelme két év után, mint szentesített törvényt iktatott törvénygyűjteményébe

4

2 Leplezetlenül feltárta Táncsics a szabadsajtó előnyeit a nemzet szemei előtt, követelte az előzetes cenzúra eltörlését, s kimutatta szükségességét egy sajtótörvénynek. De ez 1846-ban történt, ki hallgatott volna ily forradalmi eszmékre. A hajsza megindult, a helytartótanács »hűtlenségi per«-be fogta a szabad szellemű írót, s az ítélet börtönbe vetette Táncsicsot.

4

4 S ezzel végeztek a személlyel, de az elvetett mag ellen, a szellem kifejezett eszméje ellen is kellett harcolni. A szellemi harcot az öreg András bácsi, Borsodmegye, - a később oly szabadelvű Borsodmegyének - táblabírája indította meg.

4

5 Megírta tíz nyomott ívre terjedő müvét, melynek egész címe: »Felelete, egy szabad polgárnak, a sajtószabadságról írt művére egy rabnak«

4

6. S a műben éles bonckés alá vette Táncsics munkáját, annak minden egyes szakaszát, apróra szedte mondatait, s iparkodott bebizonyítani, hogy előzetes cenzúra nélkül nincs üdv Magyarországon, s a szabadsajtó mellett anarchia lesz e honban. A mű terjedt, sokan olvasták, azt hitte mindenki, hogy Táncsics eszméit agyonütötte e mű örökre. De a szellem sírjából kikél s eget kér! Táncsics eszméi a kor eszméi voltak, elnyomni lehetetlen volt, s két év után

4

1 Táncsics eszméi törvényesítetten nyerték el a diadalt, megszavaztatott az 1848. évi V. törvénycikk,

4

S s Petőfi a szabadsajtó első termé41 Szerzőnk évszámmegjelölése téves. Ahol 1846-ot ír, ott 1844-zt kell érteni. 42 Négy évvel később. 43 Lásd a 41. sz. lábjegyzetet! 44 ítélet nem született; a forradalmi pest-budai ifjúság és „ipari fiatalság" szabadította ki Táncsicsot. „A helytartótanács tagjai azzal a megszorítással járultak hozzá a rab szabadlábra helyezéséhez, hogy ez csak »az ellene indított perbeli eljárás befejezéséig« s Nyáry Pál kezességére történjék." RÉVÉSZ. 1941.35. p.; SPIRA, 1998. 29. p. 45 Mint láttuk, megelőzte őt a Camera Obscura. „A szellemi harc" pedig - azaz a Táncsicsot támadó kötet megírása és megjelenése - az író elfogása előtt történt. 46 Pontatlanul idézi a címet Palotay, vélhetően a kötet nem volt kezeinél. 47 Lásd a 42. sz. lábjegyzetet! 48 Az országgyűlési követek népképviselet alapján [történő] választásáról. (Sajtóról szóló pedig az 1848: 18 tc. Talán a cikk szerzője erre kívánt utalni?)