Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben?

Kozma György: Ki támadta Táncsicsot 1845-ben? 279 Az évekig tartó találgatást, föltételezést és hosszadalmas nyomozást követően tehát hivatalosan csak 1847 tavaszán bizonyosodott be Táncsics szerzősége. Azonban az addig eltelt idő nem múlt el minden visszhang nélkül, a titokban terjesztett könyv olvasói közül voltak, akik tollat ragadtak, s nem hagyták válasz nélkül a „ Rab " követeléseit. Elsőként ugyancsak a Sajtószabadságról nézetei egy Rabnak első kiadásának évében, s ugyancsak annak kiadójánál jelent meg a Camera obscura címmel illetett pamfletgyűjtemény első kötete.

2

3 Az összesen 139 oldalra rúgó, különböző terjedelmű írás bevallottan több szerző műve, akik vallják: „sötét színben látunk mindent: azért sötét színben mutatunk fel majd mindent. " A XI. fejezet Sajtó cím alatt állítja pellengérre a Sajtószabadságról nézetei egy Rabnak íróját. „Nem régiben egy bohó magyar rab nyomatta ki Amyotnál Párisban nézeteit a' sajtószabadságról. A ' röpirat nagy zajt ütött - kivált azon részekben, hol nem szeretik a' szabadot. " S bár „ több nagy tekintélyű urakon kívül, egy pesti egyetemi tudós paróka, ki fricskáiról lett újabb időkben híressé, szörnyen feldicsérte ezen rabnézeteket", a pasquillus ismeretlen szerzője állítja, hogy „ ha meg kell vallani, annál ostobább könyvet még életemben nem olvastam ". A végső óhajtás pedig: „legyenek sajtó törvényeink, s nem kell szabadsajtó r la Amyot. "

2

4 Az írásban nincs arra utalás, hogy a megtámadott szerző nevét ismerték volna, mint ahogy az azóta máig eltelt 163 év alatt nem sikerült senkinek sem azonosítania a csípős tollal írt röpirat készítőjét. Egy szabad Polgár. Ezt az álnevet annak a munkának a szerzője szemelte ki magának, amelyet 1845-ben Csöglei Tóth Lajos nyomdász adott ki Miskolcon.

2

3 A rejtőzködő szerző a Sajtószabadságról nézetei egy Rabnak Magyarországra becsempészett egyik példányához nyomban hozzájuthatott, mert annak 83 oldalára megírt 108 oldalas válaszával már előző év nyarának végére elkészült. „ Ezen munkácskának még a' múlt 1844-dik év Augusztus havában kelletett vólna Sajtó alól kikerülni; bizonyos kellemetlen dolog okozá, hogy csak most láthat világot... "

2

6 A „szabad Polgár" a „Rab" szerzőt könyvének kézhezvétele után nyomban felismerte - bár nevét nyilvánosságra nem hozta. „Nagyon esmeretlennekkell lenni az irodalommal, ki első átolvasására e' munkának, szerzőjét el nem találja: nekem legalább nem kelle soká gondolkoznom. "

2

1 Kötete borítójára került, díszítő keretbe foglalt külső cím, A sajtó-szabadság bírálata teljességgel lefedi munkája tartalmát: Táncsicsot támadni, röpiratának minden állítását, minden sorát ízekre szedni és cáfolni, mert „olly eszméket terjeszt szabadság' színe alatt, minő nincs, nem létezhet. "

2

S Céljának tűzi ki „óvni az együgyűeket, a' könnyen hívőket, - mert a szerzőt megtéríteni eszembe sincs. Az elsőt meg23 Több kötet nem jelent meg. Camera obscura. I. Lipcsében, 1844. Bizományban Köhler Károly Ferencznél. [Unicus.] (A camera obscura a külső fényhatás befogadására szolgáló eszköz, a fényképezőgép őse. Fényképezésre használható sötétkamra, amelynek az egyik oldalán kis nyílás van. Egerben Hell Miksa camera obscurája ma is megtekinthető látványosság.) 24 A hamis nyomdahely neve. Camera obscura 56-60. p. 25 Felelete egy szabad polgárnak, 1845. 26 Uo. 3. p. 27 Uo. 5. p. 28 Uo. 6. p.