Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben?

280 próbálom. " 2 9 Az íróról állítja, hogy „nem merem ugyan azt mondani, hogy az emberi­ségnek ellensége a' szerző, hogy a' drága hont gyűlöli, gondolatnak is sok lenne; de mégis illy állitások után csak két dolgot tehetünk fel, vagy azt, hogy nem esmeri a' hont, 's abban a' dolgok 'folyamát, szóval tudatlan, mit nem hiszek; - vagy hogy szíve nem jó, szándéka nem tiszta, — 's azokból mit előbb is mondott 's a' mód, mellyel mondá - valamint a' következendők is az utolsóra adnak több okot - sőt a' rossz akarat kiviláglik; sok helyen jók az eszközök, de a' czél rossz, másutt nemes a' czél, de az esz­közök nemtelenek. " 3 0 Utalása szerint a szerző Táncsics tulajdonságairól tudomással bír, s ez is arra vall, hogy soraiban felismerte őt. „Ha nem gyanítanám a' szerzőt, azt hinném, hogy vagyonra ásítozik, zavarosban akar halászni, mert olly csábítók szavai, mint csak nép emberének lehet. " 3 1 Iszonyú nyomatásnak tartja a' censurát, 's el is hi­szem, hogy reánézve egy kis baj; mert [...] kit az írás' dühe megragadt, hogy minden eszméit a' világ elébe nem viheti, hogy őtet bámulják, magasztalják az elcsábítot­tak. " 3 2 Egy szabad Polgár felfedése. Az 1842-1850-ig működő második miskolci nyomda tevékenységének bemutatása és elemzése során írja tanulmányában Veres László, hogy „ Csöglei Tóth Lajos nyomdája a kezdetektől fogva politikai célokat szol­gált. Elsősorban azok a kiadványok tették ismertté a nyomdát, amelyek a reformtörek­véseket szolgálták és az ellenzéki nemesség körében közkézen forogtak. A történeti irodalom által mindmáig kiaknázatlan nyomtatvány volt az 1845-ben megjelent. A saj­tószabadság bírálata. Felelete egy szabad Polgárnak a sajtószabadságról [sic!] írt mun­kájára egy Rabnak c. kiadvány. Lényegében ez a munka nyitja meg azon országos jelentésű 3 3 politikai kiadványok sorát, amelyet Tóth Lajos üzemében állítottak elő. " 34 Veres idézett írásában az említett könyv szerzőjének kilétét nem vizsgálja, a vitairattal többet nem foglalkozik. A Táncsics Mihályra és korára vonatkozó dr. Balogh Zoltán - Szamos György-féle könyvgyűjtemény bemutatásakor Erdész Ádám a munka szerzőjének Szemere Bertalant tartja, elfogadván a kötetbe ismeretlen kéz által ceruzával beírt és a könyvek jegyzékelésekor felvett bibliográfiai adatot/ 5 Borsod megyei személyre gya­nakodni kézenfekvő, s Szemerére sem ok nélküli, hiszen a nyomdász bizonyítottan Szemerének jó embere volt. 1848 márciusában Heilprin Mihály Őrdal című versét, majd az év végétől egészen a szabadságharc bukásáig a számos, Szemere megbízásá­ból készült- a forradalom és szabadságharc eseményeiről tudósító - röplapot és plaká­29 Uo. 10. p. 30 Uo. 14. p. 31 Uo. 85. p. 32 Uo. 97 p. 33 Vagy inkább jelentőségű? 34 VERES, 1986. 74. p. 35 ERDÉSZ, 1982. 291-298. p. Ezúton is köszönöm Erdész Ádámnak kutatásomhoz nyújtott értékes se­gítségét!

Next

/
Thumbnails
Contents